Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - Miért a régi gyulai városcímert?

Miért a régi gyulai városcímert? Gyulának volt címere, szép is, jó is, de a "szocializmus" időszakában ezt is szükségesnek látták megváltoztatni. Valószínűleg azért nem tetszett a régi városcímer, mert korona volt benne, s ezt feudális jelképnek találták, mi több, Szűz Mária alakja is szerepelt rajta, ez pedig igen klerikális motívumnak tűnhetett. A város címerének problémája először a századfordulón vetődött föl komolyan. Két címer volt ugyanis, amelyek között választani kellett, s mondhatjuk, hogy a város képviselőtestülete ügyesen vágta át a gordiuszi csomót. Idézzük a képviselőtestület 1903. évi határozatát: "A képviselőtestület a városnak a középkorban már nevezetes címerét, mely dr. Karácsonyi Békés megye történetének II. kötet 140. lapján látott napvilágot, s mely egy liliomos [így!] koronát és Maróthy János bánnak családi címeréből 4 éket visel feleleveníteni s újból használatba tenni óhajtja, akként azonban, hogy továbbra nézve is megtartassék az 1714. [pontosabban 1715] évben keletkezett, s a mennybe menő Szűz Máriának képét viselő s jelenleg is használatban levő címer is, minél fogva a két címer egyesítését határozza el, úgy hogy a középkori címer felett a mennybe menő Szűz Mária képe legyen bevésve." 1905-ben az Országos Levéltár közreműködésével elkészített egyesített városi címertervet elfogadták. Az Országos Levéltár közreműködése garantálta, hogy szakmailag is kifogástalan, szép címer szülessen a két korábbi városcímer egyesítéséből. (Az elhelyezés - mint az elkészült címeren látható - módosult, a két címert egymás mellé helyezték, így tehát nem vágott hanem hasított pajzs keletkezett.) A levéltár által készített címertervezetet a leírás három-három példányával együtt 1906-ban terjesztették az uralkodó elé. Ferenc József 1906. november 3-án engedélyezte az új címer használatát. Diplomájából idézzük a címer leírását: "Hasított pajzs, jobbról: Gyula város ősi középkori czímerével, ti. kék mezőben ötágú drágakövekkel kirakott arany korona, melynek két szélső és középső ágai keresztet, két belső ága pedig ötágú csillagot tüntet föl; míg legfelöl a pajzsfőben vörös mezőben négy ezüst ék foglal helyet. A bal oldali vörös mezőben a városnak a XVIII. sz. eleje óta használt czímere: ti. a