Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Újkígyós százhetvenöt éves

letékesnek, mint az uradalom úriszékét, amelyen halálos ítéletet is hozhatott. 1818-ban Békés megye egy vitás ügy kapcsán elismerte, hogy a kígyósi kertészek, mint nem nemes bérlők, a közönséges jobbágyi közterhek viselésére nem szoríthatók rá.

8 A telkes jobbágyok helyzeténél kedvezőbb kondíciók azonban csak ideiglenesek voltak, hiszen ha a földesúr felmondta az árendális szerződést, el kellett költözniök a bérelt pusztáról, lerombolni az odaépített házaikat, gazdasági épületeiket. Az úrbéres jobbágyokhoz hasonlóan a földesúri haszonvételekkel nem rendelkeztek. A földesúr kocsmát tart a községben, amelyben a bérlők egyike, megfelelő jutalom ellenében, az uradalom italát méri ki. Idegen italt a pusztába tilos behozni, a lakodalmakra és a halotti torokra a földesúr olcsóbb ároa biztosít italt. A húsvágást a bérlők a maguk szükségére és nem eladásra, addig maguk végezhetik, míg az uraság mészárszéket nem épít a községben. Egy kővel működő száraz malom építését engedélyezi a szerződésben a birtokos a községnek, de ezután is árendát kell fizetni. Az árendált földön a vadászat és a madarászat megengedett a bérlőknek, a nádlást, nyilván az első évben, amikor a bérlők felépítik házaikat a székudvari uradalom rétjén engedélyezi a földesúr. A továbbiakban a közeli uradalmi vizeken található nádból a lakosoknak kell gondoskodniuk a szükséges mennyiségről. A bérlők kötelesek a földesúri pusztán található határjelekre és az uradalmi vagyontárgyakra ügyelni, az ártalmas vadak irtásában az uradalom segítségére lenni. A robotról nem esik szó, csupán a 4. pontban, amely szerint a földesúri majorban építendő kápolna munkálataihoz kötelesek gyalogos és szekeres napszámot adni. A község belső igazgatásába sem szól bele a földesúr a szerződéskötéskor, csupán annak lehetőségét hagyja meg, hogy a bérlők maguk közül ún. pusztagazdát választhatnak, aki a bérlet ügyeit intézi és továbbítja az uradalom tisztjéhez a bérlők ügyes-bajos dolgait. 1842 decemberéig nem áll rendelkezésünkre olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy a földesúr tevőlegesen beavatkozott volna a község belső életébe. Ekkor készült az a 36 pontból álló községi rendszabály, amely a földesúr jóváhagyása után mindenki számára zsinórmértékül szolgált. A földesúr most is csak a jóváhagyásban jutott szerephez, magukat a rendszabályokat egy a község 8 BML Békés vármegye nemesi közgy. jkv. 973/1818.