Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Újkígyós százhetvenöt éves

tatásokon alapuló dolgozatában összegezte, Szegedről, illetve a Város környéki ő-ző nyelvjárást beszélő falvakból (Tápé, Algyő, Mindszent) költözött Békés megyébe. 6 A Szegeddel, az elszármazott szögediek számára a Várossal való kapcsolatuk nem szakadt meg; ezt éppen Bálint professzor­nak a helyszínen végzett kutatásai igazolják. A gróffal szerződő, a "szögedi törzsökből" kiváló családok a híres alsóvárosi, török közvetítéssel megismert kertkultúrát, közte a dohánytermesztés szakismereteit hozták magukkal a békési földre. A szegedi gányók a török hódoltság után a lakatlan kamarai pusztákon béreltek dohányföldeket. Ez a növénykultúra jelentős mértékben hozzájárult az elvadult területek gyomtalanításához, így a parlagföldek visszahódításában komoly szerepük volt a dohányosoknak. Később a kama­rai puszták új tulajdonosai folytatták a bérbeadást, illetve maga Szeged város is bérelt kamarai pusztákat, ahol ugyancsak megélhetéshez jutottak szegedi dohányos famíliák. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés óta fel­lendült allódiális gazdálkodás lehetővé tette, hogy a jobbágyi gazdálkodás­ban érvényesülő nyomáskényszeren kívüli termények, így a dohány is meghonosodjanak a nagybirtokokon. így érthető, hogy Wenckheim József Antal a művelés alá nem vont kí­gyósi pusztára a konjunkturális áruként szereplő dohányt termelő szakem­bereket, dohánykertészeket telepít le. Az 1814. szeptember 1-én kelt árendális szerződés 40 évre szólott, amit az időközben elhunyt birtokos kiskorú örökösének, gróf Wenckheim Krisztinának gyámjai 30 évre meghosszabbítottak, miután ezt a gróf 1852. június 12-én kelt végren­deletében az alábbiak szerint kikötötte: "13-or. Forró óhajtásomként fe­jezem ki, hogy miután az általam megtelepített Kertészek szerződési ideje nem sokára kitelik és már nékiek nyilatkoztam, miszerint vélök 30 évre szerződni elszánt akaratom, e szerződés minden esetre igazságos s méltányos feltételek mellett köttessék meg, és azon esetre, ha ott a lakosok által templom leend építendő, az az uradalommal egyesült erővel építtessék." 7 A szerződésre lépő kertészeket, ha a feltételeket nem teljesítették, a földesúr elmozdíthatta a bérbe vett földről, sőt a birtokosnak okozott eset­leges kárért saját vagyonukkal feleltek. A kontraktus ezt kikötő záradéka minden évben arra kényszerítette a községet, hogy minden áron igyekezzen 6 Bálint S.: i.m.(Adatok...)l. 7 BML Gróf Wenckheim József Antal és örökösei kígyósi uradalmának ir. - 12. dosszié.

Next

/
Thumbnails
Contents