Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Szétváló utak

elfoglaltságom még sokkal nagyobb, de szívesen és egészséggel csinálom. Sok mindent át akarok szervezni, átrendezni, mert egyelőre úgy látszik, nagyobb forgalommal, nagyobb szükséglettel kell számolni, és ennek a lehetőségeit meg kell teremteni. Persze ez fmancialiter és üzletileg nem tiszta öröm. Igen nehéz finanszírozni az ilyesmit és a megoldása egyáltalában csak azáltal lesz lehetséges, hogy minden pici részletbe belemélyedve folyton racionalizálni kell mindent, mert másként sem anyagi erőnk, sem gépi üzemünk, sem helyiségünk, sem egész felkészültségünk nem volna erre képes. A legfontosabb anyagokkal való ellátásunkban semmi zavar nincsen, a szokott forrásokra mindenben számíthatunk, és ezek támogatnak is bennünket, hiszen nagyon jól ismernek sok esztendeje. Mindazok a racionalizálási dolgok, amiket Bandi a könyvelésben és adminisztrációban az utóbbi években megszervezett, s amit én a termelésben megcsináltam, például a szabványosítás, most válnak igazán hasznossá és most fognak képesíteni bennünket azoknak a feladatoknak megoldásában, amelyeknek eljövetelében mindig hittünk. Igen nagy bánatunk az, hogy Kedvesapa, aki olyan törhetetlenül hitt az ország határainak helyreállásában, nem érhette meg ezt az időt, s nem láthatja, hogy az a nagy munka, az a becsületes, pontos, korrekt, előzékeny üzleti politika, amelyet Ő annyi esztendőn keresztül folytatott, 22 esztendei idegen uralom után is még él odaát az emberek emlékezetében, és az első lehető alkalomkor visszatérnek hozzánk. Persze meg kell írnunk azt is, hogy mindez a jövő dolga még. Most nem az üzleti, financiális eredmények korszakát éljük, hanem a befektetés és az áldozathozatal idejét. Nem írhatunk itt erről részletesen, de annyit jegyzünk meg, hogy alapjában véve - a hozandó áldozatok dacára is -, a múlt világháborúban szerzett tapasztalatok alapján, a kormány financiális és árpolitikáját feltétlen helyesnek tartjuk, és azért vállaljuk az áldozatokat, mert meg vagyunk győződve arról, hogy nagyon fontos problémákat csak így lehet megoldani, s hogy az áldozathozatalnak - főként olyan, nem konjunkturális, hanem állandó üzleti politikát folytató régi cégnél, mint a mienk is - nagyon is megvan az értelme, és így ebből a szempontból örömmel vállaljuk nemcsak az anyagi áldozatot és a befektetést, hanem a személyes erőfeszítés és munka áldozatát is, amiből bizony ezekben a hónapokban Bandinak is és nekem is nagyon kijutott, és bizony ki fog jutni a jövőben is. Reméljük, hogy a munka folytatásának a lehetősége is megmarad számunkra. Magunkról csak annyit, hogy egészségesek vagyunk mindnyájan. Zsuzsa készül már majd vizsgájára, s aztán felmerül a nagy kérdés, be