Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

tinovics pernek; koncepciós perek voltak ezek a javából. Bihar, majd Békés és aztán a megyék zöme sorra tiltakozott Bécsben, azonban - mint a korábbi esetekben is - csak dörgedelmes, feddő leíratok érkeztek válaszként. A kormányzat úgy döntött: "a jó ügy érdekében" túlteszi magát a törvényeken. Az elítélt ifjakat (Tormássy kivételével) törvényellenesen, külföldi börtönökbe vitték. A megyék közül több is küldöttséget menesztett a királyhoz, a főhivatalnokok azonban nem engedték őket audenciára, amit újabb sérelmi feliratok követtek, köztük Békésé is. 1837. május elején börtönbe került Kossuth is. Ö már az országgyűlésen felhívta magára a figyelmet, amikor Országgyűlési Tudósítások cím alatt kéziratos országgyűlési lapot adott ki ill. terjesztett, amivel nagymértékben járult hozzá az országban szétszórtan élő ellenzékiek akcióegységéhez. A lapot kétségkívül pártosan szerkesztette, hiszen az ellenzékiek beszédeit bővebben idézte és kedvező kommentárokkal látta el. Az országgyűlés után folytatta vállalkozását, immár Törvényhatósági Tudósítások címen. (Békésből Nóvák Antal, az ellenzék kitűnősége vállalkozott beszámolók írására.) A lap formailag levélként került terjesztésre, de lényegében a sajtószabadságot előlegezte meg, miután kikerülte a cenzúrát. Kossuthot hűtlenségi perbe fogták, mivel többszöri tiltás után sem hagyott fel a szerkesztéssel és postázással. Az ellenzéki megyék azonnal védelmükbe vették, mondván: a közgyűlések tárgyalása nyilvános, a határozatok terjeszthetők, így törvénysértésről nem lehet szó; a levelezés is szabad, Kossuth tehát nem sértett törvényt, és semmiképpen sem követett el főbenjáró vétket. Külön is nehezményezték a megyék az előzetes letartóztatást és Kossuth összes iratának, levelezésének lefoglalását is. (Bécsben felmerült a terv, hogy Kossuth lapjának összes levelezőjét - így Deákot, Novákot is - perbe fogják, de erről aztán letettek.) Kossuth perét gyorsan követték a továbbiak: Barsban 8 főt pereltek be, miután közgyűlésen szándékosan ismételték meg Wesselényi ominózus szavait; országszerte hasonló okokból közel 30 politikai per indult. A megyék az ismert utat követték: elárasztották Bécset tiltakozásaikkal és új, jogorvosló országgyűlést követeltek. Az ellenzéki megyék állandóan kapcsolatban álltak, de leveleiket már nem bízták a postára, amely a kormány irányítása alatt állt s így körleveleket nem továbbított, hanem Bécsbe küldte azokat; megyei lovasküldöncök vitték így a leveleket közgyűlésről közgyűlésre. A megyék egy része most már a perekben eljáró bírák törvényes felelősségre vonását is követelte, hiszen függetlenségük csorbát szenvedett, amikor készsége-