Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA

SZÜRKESÉG ÉS INFORMÁCIÓHIÁNY Miről írt és hogyan a Békés megyei Népújság 25 évvel ezelőtt? 7-8 évvel vagyunk a népfelkelés után. A szovjet katonai beavatkozás révén hatalomra jutott pártvezetés és kormányzat már lefolytatta a tisztázó-megújító politikai vitát "helyettesítő" megtorló, koncepciós politikai perek ezreit, megtörténtek már a kivégzések százai. Az 195354-es időszak kezdeményezéseire is építő 1957-60 közti ismételt megújítási reformtörekvések zsákutcába jutottak, lényegében visszarendeződött a sztálini, centralizált, bürokratikus, tervutasításos irányítási mechanizmus. Kialakult egyfajta konszenzus a társadalom és a kormányzat között: az állampolgárok lemondtak a közügyek intézéséről, a demokráciáról, az érdemi gazdaságpolitikai vagy művelődésügyi kérdésekkel való foglalkozásról: mindez a szűk hatalmi elit jogosítványa lett. Cserébe eltörölték a beszolgáltatást, valamelyest nőhetett a lakossági fogyasztás, megszűnt a félelem az éjjeli csengőszdtól és végetért a személyi kultusz: nem kellett már minden kirakatban szembenézni a véreskezű zsarnokok képmásával. A lakosságot gyermekként kezelő paternalizmus időszaka ez, amit jól mutat a korabeli hírszolgáltatás, a sajtó munkája, a nyilvánosság megvalósult foka. A Békés megyei Népújság 25 év előtti számait lapozgatjuk végig. A teljes évfolyamban nem olvasható egyetlen őszinte, tárgyilagos, egyéni hangú elemzés a kor gazdasági, politikai vagy kulturális életének fő gondjairól. Központi - a fenti konszenzus szerint megszűrt - híranyagot kapott az olvasó (melyet bármelyik lapban azonos szöveggel elolvashatott), majd következett a jobb sorsra érdemes újságírók pótcselekvése. Mivel szó sem lehetett vitáról, nézetek konfrontációjáról, a mechanizmus torzulásairól, reformigényről - maradtak a szürke, tucathíradások helyi termelési eredményekről, provinciális és a cseppben a tengert soha észre nem vevő cikkek százai. Azon nem csodálkozhatunk, hogy a Hruscsov-Brezsnyev váltást egyetlen mondattal sem kommentálták. (Jellemző a korra, hogy az okt. 14-i moszkvai eseményről csak egy hét múltán adhatott hírt a magyar sajtó.) Az okt. 25-i számban is csak annyi állt: az MSZMP KB megérti, hogy Hruscsov már egészségileg nem volt képes eleget tenni feladatainak... Az már kevésbé fogadható el, hogy a már készülő s éppen a mezőgazdaságban először tért nyerő gazdasági reformról, annak szükségességéről és oka-