Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

bérek, a megélhetés gondjai). Ő volt pártjának vezérszónoka kulturális és iskoláztatási kérdésekben is. (Klebelsberg Kunó benne látta egyetlen méltó ellenfelét.) Kéthly nagyon sokszor - paradoxjmódon - a polgári demokrácia, a liberalizmus elveit kérte számon a paternalista Horthy-rendszertől. Sokan félreértették szavait, amikor az egyházak és az egyházi iskolák ellen szólt, pedig ő valójában csak az államhatalommal összefonódott egyházak ellen tiltakozott: "mindenkinek joga van a legmélyebb vallásosságra, éppenúgy, mint a legtökéletesebb közömbösségre is. Hiszen a mi ideálunk a szabad országban a szabad egyház . Egész életművén végigvonult aufklärista s egyben ortodox marxista "haladáshite". Ezt követelte az iskolai neveléstől éppenúgy, mint ahogy rendületlen meggyőződéssel bízott ebben pártjának és világnézetének vereségei idején is. Szépen példázzák ezt a női választójogról mondott szavai: "A magyarországi szociáldemokrácia a fejlődésnek és a haladásnak a pártja. Tudja, hogy a női választójog pillanatnyilag nem kedvez neki, de hite van az emberiség igazságában..."^ A haladást lehetetlennek tartja a demokrácia nélkül, ezért is meggyőződéses ellenfele a bolsevizmusnak, amelyet az 1919-ben megtapasztalt és az orosz sztálini diktatúrával joggal azonosít. A politikai szembenállás mellett azonban az etatizmus eszméje számos ponton összekapcsolja a szociáldemckrata és kommunista elképzeléseket. Ilyen például az állam gazdasági szerepének megítélése, mint ahogyan ezt Kéthly egyik beszéde is mutatja 1931-ben: "A kartell belevisz az államkapitalizmusba, felvisz a szocializmus felé vezető legközelebbi lépcsőfokra, megteremti ennek előfeltételeit... segíteni kell a kartellizálódást... lerakni az állami beavatkozásnak, a gazdasági demokráciának minél szélesebb körű alapjait."

6 Ezek a gondolatok persze a korabeli szociáldemokrácia egyetemes elképzeléseit fejezik ki. A harmincas években a szociáldemokratákat már nemcsak a kommunisták támadják ("szociálfasisztáknak" nevezve őket), hanem a fasizmus is. Kéthly határozottan és bátran fellép minden szélsőjobboldali lépés ellen, akár kulturális gleichschaltolásról, akár militarizálásról van szó. Gazdasági elemzéseiben, az értelmiségi munkanélküliség kérdéseiben s a külpolitikai orientáció módosulásában mindenkor figyelmeztetett az országot fenyegető veszélyre, amely a fasiszta módszerek másolásából fakadt. A zsidótörvények ellen a leghatározottabban tiltakozott; nem véletlenül került a politikai üldözöttek közé a nyilasterror idején.