Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA

Szovjetunió javára. Az 1964 őszén kezdődő Brezsnyev-Koszigin korszak a mai hivatalos szovjet vélemény szerint - az ún. pangás időszaka volt, amely zsibbasztó és teljesítményrontó tényezőként uralkodott el az egész szocialista világon. A testvérpártok vezetőinek magyarországi látogatásáról több oldalas, képes beszámolók készültek. Akkor még nem fél- egynapos rövid munkatalálkozókat tartottak, hanem a hosszabb (5-10 napos) látogatás, vendéglátás volt a divat. Természetesen e találkozók légkörét a "teljes nézetazonosság, a testvéri egység, a proletár internacionalizmus..." jellemezte. Nem maradhatott el a párt- és kormányfők kölcsönös kitüntetése, egymás politikájának, emberi nagyságának méltatása sem. Ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy Kádár János és munkatársai körül nem alakult ki olyan személyi kultusz, mint amilyen korábban Rákosit és csoportját körülvette. A dicsérő hangok elviselhetőek voltak, igaz bíráló cikkek közlésére ekkor még (és ezután még több mint 20 évig) nem vállalkoztak a főszerkesztők. Az év kétségtelenül legfontosabb hazai eseménye Hruscsov látogatása volt (ápr. 4-14.). Jóllehet az 1956-os szovjet katonai beavatkozás nem tette népszerűvé Magyarországon a Szovjetunió első emberét, de egyéni karaktere, feleségének természetes egyszerűsége sokat változtatott korábbi negaLív megítélésén. A KGST-n belüli együttműködés gyakorlatáról már a következőket is olvashattuk: ..."Igen nehéz a gyakorlatban a különböző gazdasági fejlettségi színvonalon álló országok céljait és érdekeit összeegyeztetni, összehangolni a KGST egészének fejlesztésével."... (Apró Antal: A szocialista országok együttműködésének időszerű kérdései - febr. 13.) A kubai változások bemutatásának hangulatát már a cikksorozat címe is jól érzékelteti: "Amerika csillaga" (aug. 31-szept.6.). Vigasztalan képet kapott viszont az olvasó az amerikai (USA) életformáról. Jóllehet valós problémákról számolt be a tudósító (szegénység, munkanélküliség stb.), de oly módon, mintha más nem is jellemezné az Újvilágot (A másik Amerika - szept. 8., Mennyit ér a dollár Amerikában - máj. 30.). A kínai kérdés jobbára a Pravda cikkeinek fordításában kapott helyet, így, egyebek mellett, olvashattunk a kínai vezetők bomlasztó tevékenységéről a nemzetközi munkásmozgalomban (aug. 11.) és az űn. Maocetung-i három világ elmélet bírálatáról: ... "Ezeknek a tételeknek semmi közük sincs a béke és a szocializmus győzelméért folyó küzdelemhez; a nagyhatalmi sovinizmus és az egyeduralmi vágy hatja át őket."..