Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

lésre kitéve, ha egész életükön át hőn és önáldozással ápolt föladatuk a siker perceiben összeomlik." (131. o.) Kossuth esetében viszont éppen "az érzések gyakori kitörései" a biztosítékok "egy nagy érzés széttörő súlya ellen". (129. o.) Egyszerre minden részlet a helyére zökken: Széchenyi is "szívember" tehát, s látszólag hűvös racionalitása nem szerencsés alkati adottság, hanem hősies önnevelés eredménye. E bravúr értékét csak emeli, hogy Kemény ugyanazon tulajdonságokkal indokolja meg hősének döbbenetes hirtelenségű összeomlását, mint korábbi diadalait: a hallatlan akaraterővel, a zsarnoki önuralommal és az abszolút szellemi koncentrációval, melyek a külső tragédia óráiban szolgákból ellenségekké vedlenek át s szétmarcangolják gazdájukat. XXX Széchenyi vonzza a felsőfokokat: a legnagyobbnak nevezett magyar alighanem egyszersmind a legtalányosabb is volt a kortárs számára, ki gyakran nem tudott eligazodni "következetlenségein". A zilált, széthulló vonások mögött Kemény megint mesteri eleganciával tapintja ki a politikai személyiség szilárd vázát: "... azon rendkívüli lények, kik egy nagy eszmét, egy nagy törekvést tűztek magok elébe, s annak áldozzák föl munkásságuk egész összegét, éppen ennélfogva százszor meg százszor fognak a külön kérdések irányában következetlennek látszani... S mi vala Széchenyinek nagy és mindent alárendelő törekvése? Fajunk biztosítása s nemesb kifejtése." (133. o.) Acélkemény akarat és hajlékony taktika - de hát nem minden jelentős államférfi helyzetének magától értetődő önellentmondásai ezek? Természetesen igen; Széchenyi életművében azonban a méretek nyűgöznek le: a generációkra szóló célkitűzés emberfelettisége s az ehhez képlékenyen idomuló, rendkívüli tudatossággal váltogatott eszközök sokfélesége. "Széchenyi diplomata a szalonokban, kimeríthetetlen ügyességű, hol egyéneket kell terveihez csábítani, mester a rábeszélés taktikájában, ha a főhivatalnokok kabinetjében keresi a prozelitákat, szeret az irodalom által - hogy az ö kifejezését használjam - bekapatni valamit a közönséggel; de egy vegyes és követelő tömeg előtt ritkán tud elég alázatos ... lenni arra nézve, hogy a népkegy árját követni s követve megfordítani elszánhassa magát." (216-17. o.) Ez a (politikusaink között) oly egyedülálló kombinációja messzete-