Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

szerezhette vissza korábbi hatalmát Magyarországon a katolikus egyház. Nem került sor a cenzúra korábbi jogkörének visszaállítására. Alig változtatott a császár halála az államigazgatás megreformált munkáján. Nagyot fejlődött hazánkban a gazdaság és a gondolkodás, ha nem is mindig az udvar által elvárt irányban. Az érvényben hagyott türelmi rendeleten túl a protestánsok lassan teljes egyenjogúsításukért harcoltak, a jobbágyrendelet mellett az 1790-i országgyűlés a Mária Terézia féle úrbérrendezést is törvénybe iktatta. A felelősséget azokért a konfliktusokért, amelyek végül megnehezítették a felvilágosult abszolutizmus reformpolitikájának érvényesülését, mégsem írhatjuk egyoldalúan a rendek maradiságának terhére. Kétségtelenül szerepet játszott benne az állam túlzottan centralizáló, a részérdekeket figyelmen kívül hagyó, nemegyszer következetlen magatartása is. A felvilágosult abszolutizmus bécsi megnyilvánulásában a reformok több rétege jelentkezett, amelyek egyidejű megvalósítása meghaladta volna bármely kormányzat erejét. Bele kellett foglalni olyan intézkedéseket, amelyeket más abszolút monarchiákban már korábban megvalósítottak (egyház alárendelése, közigazgatás központosítása), míg a jozefinus szakasz bizonyos intézkedései túlmutattak a feudális párhuzamokon (általános földadó terve). Ugyanakkor a részletkérdésekben sok volt a doktriner, a valóságos viszonyokat figyelmen kívül hagyó intézkedés (pl. a gazdaság- vagy az iskolapolitikában). A felvilágosult abszolutizmus reformjai tehát végül azért nem valósulhattak meg, mert nem találkoztak az átalakítás valóságos igényeivel, szükségleteivel. ifj. Barta János