Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

tott, hanem a mindenkori hivatás vállalására, az embertársak javát szolgáló evilági munkálkodásra sarkallt. A pietizmus részben befogadta a korai felvilágosodás eszméit és az új tudományos eredményeket. Míg a filozófiai, teológiai spekulációt feleslegesnek ítélték - mivel ez csak eltávolít Istentől -, a józan észt és az empirikus tudást, a világi életben szükséges gyakorlati ismereteket és az ezeket közvetítő tudományokat annál többre becsülték. Halléban August Hermann Francke, a német pietisták második nemzedékének vezéralakja hatalmas iskolakomplexumot szervezett, "amelyben a latin mellett már anyanyelvként oktatták a németet, más élő nyelvként a franciát, azután földrajzot, történelmet, matematikát, mértant, kísérleti fizikát, természetrajzot is tanítottak. Botanikus kert és szertár is rendelkezésükre állt, de figyelemmel voltak a kézimunkára, kézügyesség fejlesztésére, sőt az iskolai újságolvasásra is" - írja Kosáry Domokos. Markovicz és Tessedik munkásságában is felismerhető e röviden jellemzett szellemiség hatása. Személyükben a felvidéki Hungarus-értelmiség első vonalába tartozó emberek léptek a szarvasi, illetve a csabai egyházak élére. Markovicz 1748-tól haláláig a pest-békési egyházmegye alesperesi tisztjét is betöltötte, sőt 1758-ban jelölték a bányakerületi szuperintendensségre, ami utal tekintélyére paptársai körében. Közös e két lelkészben, hogy világos koncepcióval és életszemlélettel rendelkeztek, szilárd vallási, valláserkölcsi alapelvek szabták meg tevékenységüket, s nem is csak erős hivatástudat vezette őket, hanem valóban az apostoli küldetés tudatát érezhették át. Nagy gondot fordítottak a legnagyobb részt durva és műveletlen nép (Tessedik említi e jelzőkkel a csabaiakat) vallásoktatására és erkölcsi nevelésére. Ugyanígy komolyan törődtek az iskolákkal, az ifjúság nevelésével. Markovicz alesperesként elérte, hogy az összes tiszántúli evangélikus egyházakban a község pénztárából fizessék a tanítókat, s így a tanulók szüleit csak a szükséges könyvek beszerzésének költsége terhelte. Békés vármegye, illetve a vidék múltjának kutatása és korabeli viszonyainak ismertetése tekintetében Markoviczot különleges hely illeti meg, Bél Mátyás nagyhatású országleíró törekvéseihez az ő munkássága kapcsolódott errefelé a legközvetlenebbül. Napi egyházi feladatai mellett tudományos és oktató-nevelő célzatú vallási és honismereti tárgyú művek sorát írta részint latinul, részint szlovák nyelven. Horányi Elek lexikona szerint már jénai egyetemi éveiben "nem közönséges tudásról tett tanúbizonyságot". Az ifjabb Tessedik pedig, aki sokban rokon gondolkodású