Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

delmében látta a jövendőbeli nemzeti uralkodót. A Rákőcziak hatalmas birtokai a királyi országrészben terültek el s határosak lévén Lengyelországgal, arrafelé is összekötő kapcsot jelentettek. Az erdélyi-lengyel szövetség gondolata Báthory István óta élő hagyomány, ha ehhez még a királyi országrész erőinek egy része is csatolható lett volna, akkor valóban létrejöhetett volna egy olyan erős hatalom Közép-Európa keleti felében, amely megállhatott volna a Habsburg-házzal szemben. Ez a Rákőcziak vezette, független, protestáns állam volt Comenius eszményképe, ez lebegett szemei előtt a Gentis félicitas megírásakor. Nem véletlen, hogy gondolatai sok ponton mutatnak párhuzamosságot két nagy kortársának, Apáczai Csere Jánosnak és Zrínyi Miklósnak az eszméivel. Az erdélyi tudós pedagógussal érthetőek a parallelizmusok, hiszen a puritanizmus mindkettőjüket befolyásolta, a polgárosult s iparosodott Nyugat mindkettőjük számára követendő példaképet jelentett. Az viszont már meglepőbb, hogy a nyugat-magyarországi katolikus Zrínyi gondolataival is mily sok az egybecsengés. Zrínyi is II. Rákóczi Györgyben látta a nemzeti abszolutizmus letéteményesét, őt látta volna legszívesebben Magyarország trónján. Zrínyi is reformokat hirdetett. "Szabjunk más rendet dolgainknak!" - írta a Török áfiumban. Szerinte is felülről, az ország vezetőitől kell a kezdeményezésnek kiindulnia: "reformáljuk magunkat elsőben, kik elei vagyunk az országnak, azután az alattunkvalókat". Ezt Comenius is ugyanígy látta, ezért biztatta II. Rákóczi Györgyöt, hogy vállalja a sors által reá kirótt történelmi szerepet. Zrínyivel összhangban, s az egész országgal egyetértésben buzdította tettekre az ifjú fejedelmet: "egyedül Tőled várhat a nemzet - írja röpirata végén - ... egyedül Neked kínálkozik annyi alkalmad, amennyi a nemzet egyetlen fiának sem. És végre egyedül Téged kíván az Isten akarata és az emberek közmegegyezése". Jól tudta Comenius, hogy közmegegyezés nélkül nem lehet kiegyensúlyozott, boldog országot elképzelni, enélkül homokra épülne a nemzet vára. Eszméinek Zrínyi gondolataival való rokonsága azt is jelzi, hogy ekkortájt széltében elterjedt, evidens megoldásnak látszott a független nemzeti királyság létrehozása, s ebben a különböző felekezetű és neveltetésű politikus-írók egyetértettek. Nem rajtuk, hanem a kedvezőtlen külpolitikai körülményeken, s Rákóczi fejedelem balszerencsés lengyelországi hadivállalkozásán múlott, hogy terveik nem válhattak valóra a "magyar romlásnak századában".