Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA

(nov. 14.: "A gazda felelősségével"). Ha megyénk művelődésügyi lemaradásának gyökereit keressük - találhatunk adalékokat a Népújság 1964-es évfolyamában is. Dec. 10-én pl. országos múzeumi értekezletet tartottak Csabán. Ezen Liptai Ervin (akkor főosztályvezető a Műv. Minisztériumban) igen demagóg módon jelentette ki: nem költségvetés - emelés kell a múzeumokban, hanem a tartalékok mozgósítására van szükség. A Békés megyei népművelési csoportvezető elmondta: országosan a múzeumi költségvetés néhány év alatt 100, Békésben 18 %-kal nőtt... Ha tudjuk, hogy az oktatásba is (ha nem is azonos arányban) megyénk kevesebbet "pumpált", miközben az egységes, tanulónkénti és státuszonkénti keretet központilag megkapta (!), akkor már dereng valami a jelen helyzet okairól. Az viszont tény, hogy a múzeumok tanácsi kezelésbe adása így is gyökeres javulást eredményezett, ami egyben minősíti a kulturális tárca súlyát és korábbi tettrekészségét... A művelődésügyben sem volt hiánycikk az álmok tényként kezelése. Frank Ferenc, a megyei PB agit.

prop.o. vezetője pl. kijelentette: a város és falu közti különbségek eltűnése már tény (jan. 15.). Megemlítendő, hogy egyetlen bíráló szó sem érte a kezdeteit élő, rossz emlékű politechnikai oktatást, amely heti 1-2 napot vett el az oktatástól látszatcselekvések kedvéért (vö. pl. máj. 15.). A csabai színház 1964-ben ünnepelte 10. évadját. Sass Ervin (azóta is kitart a lap mellett) "Színházi élet Békéscsabán" (jan. 31.) c. írásáhan említi: sokszor volt a társulatnál széthúzás, klikkezés. Budapesten a leggyengébbek közt emlegették a csabai társulatot; könnyű bizonyítani - írta Sass Ervin -, hogy ez nem igaz... Hányszor kellett ezt azóta is (inkább kevesebb, mint több sikerrel) bizonygatni. Pedig akkor még Miszlay István volt a rendező, és olyan színész is szolgált Csabán, mint Szoboszlay Sándor. Kertész Márton VB. elnökh. elismerte: nincs állandó és elmélyült alkotó légkör a színházban és a vezetés sem mindig megfelelő. Ugyanakkor ő is leszögezte: jó vidéki színház a csabai. Márc. 3-án viszont egyértelműen szép jövőjű kezdeményezésről olvashatunk: "Megvalósul a várszínház" - mégpedig az ódon gyulai várban. A Műemléki Felügyelőség ekkor adta áldását a vállalkozáshoz, melynek atyja Miszlay István, a csabai színház említett rendezője volt, aki az ötletet a dubrovniki ünnepi játékokból merítette. Jún. 23.: megkezdődtek a próbák a várszínházban. Az első bemutató V.Hugó: Hernánija volt, Misz-