Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA

Váci út (jan. 15., jan. 17., ápr. 4., júl. 17.). Ezek a lakótelepek külső megjelenésük, zsúfoltságuk, környezetük miatt azóta számtalan bírálatot kaptak, noha - említsük meg az igazság kedvéért - az európai világvárosok legtöbbje is (Róma, Frankfurt, Moszkva, Párizs) alkalmazta a panel-technológiát. Az ideológia még az építészetet sem kerülte el: "A tömeges építési technológia pedig már nem tűri a kispolgári hangulatokat idéző formákat. A saroképületeknek, magas tetőknek, saroktornyocskáknak, tagolt párkányoknak és magyaros mintájú erkélyeknek végleg bealkonyult" - osztotta meg látomását olvasóival egy építész: "Dunaújváros, a szocialista városépítés iskolája" c. eszmefuttatásában. Az utóbbi években éppen ilyen, a szerző által kárhoztatott "kispolgárias" épületeket emelnek, megunva a "tömeges építészeti technológia" sivár egyhangúságát. A Sávoly Pál tervei szerint épített új Erzsébet-hidat viszont, amelyet november 21-én adtak át a forgalomnak, joggal tekinthetjük az év legsikeresebb alkotásának. Az életmód változását, az életszínvonal emelkedését jelzik azok az adatok, amelyek a háztartási gépek iránti meegnövekedett igényekről szólnak. 1964-re 60 ezer hűtőszekrény, 00 ezer centrifuga, 180 ezer mosógép, 110 ezer rádió, 230 ezer tv előállítását tervezték (jan. 17., 18.). A külföldi utazási lehetőség (ekkor még szinte kizárólag szocialista országokba) bővülését jelzi, hogy 1963-ben 572 ezer magyar utazott külföldre, 585 ezer külföldi kereste fel hazánkat (jan. 19.). "A magyar és csehszlovák kormány megállapodása alapján 1964. január 1-től megszűnt az útlevél és vízumkényszer e két baráti ország között" - adta hírül lapunk január 5-i száma. A komáromi átkelőhely megnövekedett forgalmáról riport is készült. Egy mai, súlyos válságtünet, fenyegető veszély gyökereire is rátalálhatunk: elsősorban a kétkeresős családmodellhez való alkalmazkodás következtében már 1961 és 63 között igen lecsökkent (12-13 %) a születések száma. A demográfusok akkor elsősorban a munkaerő-utánpótlás szemszögéből boncolgatták a jelenséget... (jan. 19.). Néhány szót a jövedelmekről. 1962-ben a népesség 12 százalékánál (1-1,2 millió fő) az egy főre jutó jövedelem meghaladta az 1400 forintot, míg a népesség 8-10 százalékánál (kb. 1 millió fő) nem érte el a 400 forintot sem. Egy kétkeresős család kb. havi 3500-4000 forintból élt. A kisbéri Virágzó Tsz-ben 1963-ban 21 ezer forint volt egy-egy tag évi jövedelme. (Ez magában foglalta a pénzbeli és termény já-