Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
1889, 1964. RÉGI ÚJSÁGOK TANÚSÁGA
Az "intelligencia" közvélekedését summázza a Békés: "Jaj annak a községnek, amelynek beléletében a józan megfontolás helyett a magas politika vezeti az ügyeket s háromszorosan jaj annak a községnek, ahol az ügyek élére az értelmes és becsületes emberek helyett a politika felkavart iszapjából felszínre került egyének lépnek." Az előző esztendőről egy másik ügy is áthúzódott 1889-re. Nem kevésbé keltett indulatokat, bár lefolyása lényegesen disztingváltabb volt. Dobay János, aki másfél évtizeden át állt közmegelégedésre a város élén, hivataláról lemondott a Kőrös-szabályozás körül támadt bonyodalmak ill. a városházán történt apróbb szabálytalanságok miatt. (A polgármester vétlen volt ez utóbbiakban, inkább csak a keménységet kérték rajta számon.) Dobay hervadhatatlan érdemeit senki sem vitatta, ő kezdeményezte a polgári iskola létesítését, a közvilágítás kiépítését, s a sugárút megnyitása is az ő működését dicséri. A megürült polgármesteri posztra jelentkezést hirdettek meg március 14-én 10 órára. A vetélkedésben Dutkay Béla fiatal ügyvéd a 194 szavazatból 103-at kapott, míg vetélytársa Bodoki Zoltán (a Békés főszerkesztője) 91-et. A lap nem véletlenül kevesli Dutkaynak megválasztását követő programnyilatkozatát, melyben a törvények megtartását ígéri. A cikkíró epésen kommentálja: ez "oly primitív követelmény, amelyet ígérni nem s?okás, mert hiszen ez egyszerűen csak kötelesség." A város élén bekövetkezett változásnak természetes következménye lett az is, hogy Dobay János átvette a Békés szerkesztését, amellett, hogy a lap tulajdonosa is volt egyszemélyben. A lapot a 14. számtól (ápr. 7.) jegyzi. Vezércikkében összegzi az 1869-től fennálló lap múltját: "legfőbb célja volt Gyula város közérdekeinek szellemi támogatása s törekvéseinek buzgó istápolása." - majd felvázolja jövőbeni vezérelvét: "célja most: a felszított politikai ellentéteket, a féktelenül tombolt szenvedélyességét társadalmi úton elenyésztetni." Áprilisban a vármegye főispánja, Beliczey István is leköszönt. Utódjául az "ékes tollú" főjegyző lett kiszemelve. Terényi Lajos mindössze 35 éves volt ekkor, személyében a demokrácia kiszélesítésére látott garanciát a megye közvéleménye. Kinevezésében nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy apja fogságot szenvedett 1848-as múltjáért ill. az 1854. évi összeesküvésben való részvételéért. Székfoglalóját május 12-én tartotta, beszédében kiemelte, hogy "vármegyénk az ország legjobban adminisztrált vármegyéi közé tartozik."
