Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

tal is; hiába a szenvedés: Germania soror érzéktelen, rideg marad, ígérgetései nem segítenek a sok sebből vérzőn. Az 1560-as évektől jelenik meg ez a hang, előtte a bizakodó reménység volt az elterjedtebb. 1544-ben Paulus Rubigallus nyitja meg a sort Querela Hungáriáé ad Germaniam c. 280 soros versével, ezt követi egy évvel később Rubigallus újabb műve: Epistola Afflictae Pannóniáé ad Germaniam. G. Rotaller 1547-ben adja ki Rubigallus versének folytatásaként In Querelam Pannóniáé ad Germaniae a Paulo Rubigallo scriptam c. versét. 1551-ben Sylvester János Querela Fidei c. műve következik, 1557-ben Arnoldus Gerardus Hungáriáé.

..supplex oratio-ja. E panaszműfaj egyik legjobb tollú költője G. Purkircher, két műve is megjelenik 1565-66-ban, először a Pannónia Lugens, majd a LXXIX. zsoltár alapján írott műve: Psalmus...pro Hungária gravissime cum turcis conflictante. Elégia Pannóniáé gravissima Pestilentica conflictantis címmel adja ki majd 400 sornyi verses művét David Sigemundus, benne a toposz jellemzői kialakultán szerepelnek. 1581-ben jelenik meg Münchenben Martin Schrott szerkesztésében a Wappenbuch des Heiligen Römischen Reichs un allgemeiner Christenheit in Europa isonderheit des Teutschen Keyserthumbs..

.c. kiadvány, benne egy - ismeretlen szerzőtől származó - terjedelmes versezet: Lachrimabilis miserandae, et multis módis afflictae Hungáriáé ad Germaniam, Querela címmel latinul, ennek német nyelvű változata Das Ungerland an alle Ehrliebende Teutschen wider den blutdürstigen Türcken címmel. A két vers között helyezték el Johann Nel impozáns, folio nagyságú fametszetét, ami a két vers illusztrációja, azaz a toposz egyetlen ismert ikonográfiái változata.^ A koronás, ruháitól már félig megfosztott királynői alak török martalócok fogságában szenved, mellén az ország címere. A törökök egyike a haját tépi, a másik láncot teker teste köré, két karját már levágták, melyek ott hevernek a lábai előtt és kutyák marcangolják azokat. Középen és jobbról háború pusztította táj látszik, balról gazdag táj, békés város: ez Germania. Innen páncélos lovasok közelítenek a fogoly kiszabadítására. Annyiban is rokona a metszet a verseknek, hogy allegorikusán általánosít, nem az egyik vagy másik pusztuló, ostromlott magyar várost, várat ábrázolja ekkor, vagy akkor, hanem mindebből művészi-eszmei absztrahálást végez a választott figurák és szituáció bemutatásával. A Magyarország panasza toposz a jelzett neolatin költészetben bukkan föl a legművészibb megformálásban, emellett azonban számos példát találhatunk ezen évtizedek ugyancsak latin nyelvű retorikus prózájában