Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK

téséröl. Noha többször is tartózkodott távol (budapesti, párizsi iskolák, bécsi katonai szolgálat, Konstantinápoly környéki utazás) hosszabb-rövidebb időre mindig visszatért Békésre, sőt a családi birtokon műtermet is épített. Az egyszerű nép élete, a fáradtságos paraszti munka, az alföldi táj szelid szépsége ragadta meg leginkább képzeletét. Számtalan vázlatot, tanulmányrajzot készített azzal a céllal, hogy azok majd későbbi nagy festményeihez segítségül szolgáljanak. A realisztikus látásmód, a pontos megfigyelés, a biztos rajztudás, a szinek mind jobb kezelése jellemezte munkáit: Délben, Az eke mellett, Aratólegény, Napszám, Bűzaszentelés. A község 1896-ban felkérte Jantyik Mátyást, hogy fesse meg Kossuth arcképét. Békés kiemelkedő közéleti alakjairól (pl. Hajnal Ábel, Nagy Károly árvaszéki elnök) és családtagjairól (pl. Jantyik Mátyás szolgabíró, Jantyik István gyógyszerész, Jantyik Lajos) is készített portrékat. A helyi római katolikus templomban Orlai Petrich stációképei mellett Jantyik festményeiben is gyönyörködhet az oda betérő. Jantyik Mátyás, főként a 90-es években, gyakran készített illusztrációkat is az Üstökös c. élclap ill. a Vasárnapi Újság részére. Ez utóbbiban számos olyan rajza jelent meg, amelyeknek témája a falusi, vidéki élethez kötődik (leánykérés, menyasszonytánc, betlehemesek, húsvéti népszokások, bíróválasztás, a békési árvíz stb.). Hű életképek egész sorát rajzolta az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és képben c. mű számára is. A millennium hangulata szinte sugallta a művészeknek, hogy nemzeti múltunk jeles, kiemelkedő eseményeit idézzék fel. A pátosz, a sugárzó hazaszeretet hatotta át e műveket. Jantyik több történeti témájú munkája közül a "Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779" című az ezredéves kiállítás egyik becses darabja volt. A festő 1900-ban Budapestre költözött és nagy önbizalommal, kedvvel látott munkához, de betegsége miatt már új műtermét sem tudta birtokba venni. Hazajött Békésre, és itt halt meg 1903 őszén. Szülőhelyén és a fővárosban is megrendüléssel fogadták a hírt: a fiatalon meghalt művész felfelé ívelő pályája megszakadt. A város művészfiát Békésen temették el nagy részvét mellett.

7 Nem sokkal halála után emlékére és tiszteletére Békésen a korábbi Körösszél utcát róla nevezték el. 8 9 1904-ben Békésen, valamint Budapesten a Műcsarnokban rendeztek