Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Szeghalomtól Leridáig

SZEGHALOMTÓL LERIDÁIG 75 éve született és 50 éve halt meg Sebes György Sebes György 75 éve született Szeghalmon és 50 éve halt meg a spanyolországi Leridában. A két időpont közt mindössze 25 év telt el, amely egy rövid életutat jelöl. Ebbe a negyedszázadba sűrűsödik minden, ami őt a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosává tette. 1913. február 4-én Szeghalmon született egy nyolcgyermekes tanító családjában. Apja 1848 és Magyarország függetlenségének hive és később, fiai hatására közel került a szocialista eszmékhez is. Édesanyja nagyszerű egyénisége az apa nyugdíjazása után mutatkozott meg, miután a család Budapestre költözött. Gyermekkorát Szeghalmon töltötte és ott szerezte azokat a keserű tapasztalatokat, amelyek később a munkásmozgalom felé fordították. Látta, hogy a Horthy-rendszer hogyan üldözi, nyomja el, szégyeníti meg azokat az embereket, akik a Tanácsköztársaság segítői voltak. A polgárit Gyomán, majd a kereskedelmit Békéscsabán végezte. Az érettségi után a család Pestre költözött és György tisztviselő lett a Gépkereskedelmi Rt.-nél. A fővárosi környezet és testvérei példája nyomán bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. 1931-ben tagja lett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének, amelyben már 5 testvére tevékenykedett. 1930. szeptember l-jén Pesten forradalmi tüntetésre került sor, melyet véressé lett felvonulás követett. 1931 szeptemberében a biatorbágyi vasúti merényletet ürügyül véve a kormány statáriumot rendelt el. Minden politikai megmozdulásra terror lett a válasz. 1932. május 1-jére a Szociáldemokrata Párt a Millenáris pályán nagygyűlést rendezett. A meghirdetett békés tüntetéssel a munkásság harci kedvét akarta kielégíteni. A Kommunista Párt felkészült az akció továbbvitelére. Sebes György osztotta a röplapokat; letartóztatták. A kínzások sem törték meg, nem vallott. Hathavi fogházra ítélték. Szabadulása után nem kapott állást, így minden erejét a mozgalomra fordította. A KIMSZ budapesti területi bizottságának 1933-ban lett tagja. Néhány hónap múlva a detektívek a Délibáb utcában rajtuk ütöttek. Neki sikerült elmenekülni. Távollétében 10 hónapi fegyházra ítélték. Ezután már illegalitásban élt. Ekkor kapta azt a pártmegbízatást, hogy a KIMSZ nyomdáját kezelje. A nyomda először Újpesten működött. Itt nyomtatták az Ifjú Proletárt, Dimitrovnak a lipcsei perben mondott beszédét és röpcédulákat a következő harcba hívó sorokkal: Ne tűrjétek némán a munkanélküliséget, fogjatok össze a fenyegető fasizmus, a háborús készülődés ellen. Egy idő után pártutasításra Zuglóba költözött és ott folytatta a munkát. 1934.