Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Hazatérőben

és debreceni kommunista diákcsoportokkal is. A Márciusi Front zászlóbontására 1937. március 15-én került sor. A mozgalom 12 pontos programját a Nemzeti Múzeum lépcsőiről Kovács Imre olvasta fel, azaz, inkább kihirdette. A Márciusi Front demokratikus szabadságjogokat, egyenlő és titkos választást, földosztást, szociális intézkedéseket követelt, s követelte a magyar függetlenség biztosítását „a pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben". A Front demokratikus és nemzeti függetlenségi eszméket a parasztság — elsősorban a szegényparasztság — felszabadításával egyeztető programja a vártnál is nagyobb visszhangot váltott ki. Vidéki egyesületek sora csatlakozott, az ország minden részéről jöttek az előadásokra, vitákra szóló meghívók. Hamarosan támogató visszhang érkezett az elszakított területek demokratikusan gondolkodó magyar ifjúságától is. A 12 pont hullámai még el sem ültek, amikor újra Kovács Imre nevétől volt hangos a szellemi élet és a sajtó. 1937 tavaszán jelent meg híres könyve, „A néma forradalom". A közel egyidőben megjelenő szociográfiák közül ez volt a legsötétebb tónusú, a madáchi vízió beteljesülését jósolta : mint malomnak barma, holtfáradt nemzetünk, s a körből melyben jár, kitörni nem bír... Mégis páratlan mozgósító erő rejlett ebben a könyvben. Kovács Imre olyan témákról írt, amelyek évek óta benne voltak a köztudatban : a kivándorlásról, az egykéről, a szektákról, az uradalmi cselédekről, a nagybirtok halálgyűrűjéről, a Dunántúlt fenyegető német veszélyről. Miben rejlett hát a könyv elementáris hatása? Először is az értelmezésben. Kovács Imre ezeket a jelenségeket egységesen egy kitörni nem tudó forradalom tünetsoraként értelmezte. Vagyis, az uralmon levők olyan hatalmi túlsúlyhoz jutottak, hogy az elégedetlenség radikális kitörési kísérleteit könnyedén elfojthatják. A feszülő energiák visszafelé fordulva az önpusztítás eszközévé válnak, s a folyamat akár a nemzet végső pusztulásához is vezethet. A hatás másik oka pedig az volt, hogy a könyv minden sorából kicsendült, a szerző nem hisz a Horthy-rendszer reformálhatóságában, ennek a rendnek pusztulnia kell, hogy helyet adjon egy egészséges új társadalomnak. „A néma forradalom" első két kiadása napok alatt elfogyott. A tervezett harmadik kiadás előtt lecsapott az ügyészség, a könyvet elkobozták, szerzőjét nemzetgyalázás és osztályellenes izgatás vádjával bíróság elé állították. Az októberben megrendezett perben Kovács Imrét 3 hónapi fogházra ítélték. Apertfeszült figyelemmel követte a közvélemény. A főtárgyalás után néhány héttel Cserépfalvi Imre — „A néma forradalom" kiadója — utcára dobta 10 000 példányban a tárgyalás és az azt követő parlamenti interpelláció teljes anyagát. „A néma forradalom" és a megjelenését követő hullámverés alaposan megnövelte Kovács Imre tekintélyét, egyben hozzájárult