Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Banner János

BANNER JÁNOS (1888—1971) Arad megyében, Székudvaron született. Gyermekévei, ifjúsága, pályakezdése és munkássága nem kis részben Békés megyéhez, azon belül Békéshez kapcsolják. Itt végezte el a gimnáziumot is, majd beiratkozott a kolozsvári egyetem bölcsészkarának földrajz és történelem szakára, ahol 1910-ben doktori címet szerzett „Népies építkezés Békésen" című dolgozatával. Egyetemi évei után gimnáziumi tanár Makón, Gyulán és Jászberényben. Ez utóbbi helyen kötelezte el magát a régészet és a néprajz mellett. A Tanácsköztársaság idején betöltött szerkesztői hivatala és állásfoglalása miatt Szegedre kényszerült távozni 1920-ban. Szegeden a Móra Ferenc vezette városi múzeumban a néprajzi és a numizmatikai osztályt irányítja minden fizetség nélkül, miközben a helyi főreál iskolában tanít. Az egyetem régészeti tanszékét vezeti 1937 és 1945 között. Megszervezi az Alföldi Régészeti Kataszteri Intézetet, amely azonban csak a háború után, a Magyarország Régészeti Tipográfiája című sorozatban ölthetett testet. Bár munkásságának szegedi negyedszázada alatt érdeklődése főleg régészeti irányú, a néprajzzal sem hagy fel. Régészeti munkáihoz kapcsolódóan a halászat és a „vízi élet" néprajzával foglalkozik. E mellett őskori ásatásokat folytat, tanít és részt vesz a „Dolgozatok" szerkesztésében. E közben a bölcsészkar dékáni funkcióját is betölti. Maradt ideje a hódmezővásárhelyi múzeum régiségtárának megalapítására, a békési és a hódmezővásárhelyi gimnáziumok, valamint a békéscsabai múzeum régészeti gyűjteményének rendezésére is. 1945-től nyugdíjba vonulásáig (1968-ig) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ősrégészeti tanszékét vezeti. Életének utolsó éveiben hajdani gyermek-, és ifjúkorának színhelye, Békés foglalkoztatta. Önéletrajzán és Békés történetén dolgozott. A régészet és a néprajz szoros kapcsolatát vallotta és munkájában tudatosan meg is valósította. A feltárt, kiállított régészeti anyag éppen néprajzi indíttatású bemutatása által vált „élővé, beszédessé". A régészet, néprajz, muzeológia és más tudományágak területén végzett munkássága tudománytörténeti jelentőségű. Munkáit a példás adatismeretből kiinduló, szigorú forráskritika alapján felépített értékelései teszik a tudomány időtálló értékeivé. Banner János, az európai hírű tudós — ugyanúgy mint mestere, kolozsvári professzora, a kétegyházi születésű és gyermek-, ill. ifjúkorát Sarkadon töltő, azt szűkebb pátriájának tekintő Márki Sándor — a nagy tudományos feladatok megoldása mellett számos kitűnő munkában tette közkinccsé Békés megyére vonatkozó gazdag ismeretanyagát. Alig akad rajta kívül a magyar tudományos életben olyan tudós, aki Békés megyéről annyi tudományos feldolgozást közölt volna, mint ő. Gombos János