Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

250 éve kezdődött a nagy pestisjárvány

250 ÉVE KEZDŐDÖTT A NAGY PESTISJÁRVÁNY A „dögletes mirigy" Békés vármegyében 1738—1740 A középkor embereit évszázadokon át rettegésben tartották a háborúk, éhínségek, járványok — ezek közül is leginkább a döghalál, a pestis. Indokolt volt a félelem, hiszen a legtömegesebb haláleseteket ez utóbbi okozta. Nemcsak a népi, de a régi orvosi felfogás is Isten átkának, bosszúja megnyilvánulásának tartotta a dögvészt. A nagy európai pestisjárványok a VI—VIII. majd félezredévnyi szünet után a XIV—XIX. szazadban áldozataikat szedve Magyarországra is eljutottak. A XVIII. század elején 1709—1713 között dúló, négyszázezernél több magyarországi lakost elragadó dögvész a még gyér népességű (a török uralom alól nemrég szabadult és a Rákóczi-szabadságharc alatt újra elnéptelenedett) békési tájon kevés aratnivalót talált. Az 1715 után gyors népesedésnek induló, gazdaságilag fokozatosan megerősödó' megye számára igazi csapást az itt 1738—40-ig tartó „Nagy Pestis" jelentett. Gacsári István füzesgyarmati lelkész 100 évvel késó'bb azt írta: „Az 1739-i Nagy Pestis, amely itt iszonyú pusztítást tett Ács István bíróságában, amint ezt a traditional fogva máig is szél tire emlegetik az emberek..." A török háborúk nyomán Arad megyébó'l behurcolt járvány Gyulán vitte el első áldozatát 1738. június 15-én, az utolsót pedig Békésen 1740. január 5-én. A vármegyei jegyzőkönyvben közölt adatok alapján helységenként rekonstruálni lehet a pestis pusztításának idejét és a halottak számát (a településeket a járvány kitörésének időpontja alapján szedtük sorba): Helység A pestis időtartama Az elhunytak száma Magyargyula és Németgyula 1738. jún. 15-1738. dec. 17. 1308 Csaba 1738. júl. 1— 1738. szept. 6. 169 Vári 1738. nov. 1-1739. febr. 16. 186 Öcsöd 1738. nov. 28 —1739. máj. 25. 442 Gyarmat 1738. dec. 28-1739. dec. 1. 627 Gyoma 1739.jan. 15-1739. ápr. 3. 485 Szentandrás 1739.jan. 15-1739. ápr. 3. 242 Doboz 1739. húsvéttól—1739. aug. 9. 177