Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)
Fogalmak magyarázata
K ötetünkben Kereskényi Miklós egy gazdaságtörténeti mikrovizsgálat eredményeit foglalta össze: kilencedszedési lajstromok és más források alapján rekonstruálta a Harruckern-uradalom 1730-as évekbeli gabonatermesztési viszonyait és áttekintette a termeléssel kapcsolatos gazdaság- és társadalomtörténeti kérdéseket. Harruckern János György 1720-ban kapott nagy Békés megyei birtokadományt. A megye nagy részét lefedő és a megyehatárokon is átnyúló uradalom területe 312447 hektárra, azaz majdnem 600000 katasztrális holdra rúgott. A XVIII. század elején lassan benépesülő birtokon nem folyt majorsági gazdálkodás, a földesúr fő jövedelemforrása a jobbágyok adója, köztük a kiemelkedően fontos gabonakilenced volt. Az uradalom iratai között megmaradtak a kilencedelésre vonatkozó források. A szerző az 1730-as évekből négy esztendőről talált olyan teljes iratsorozatot, amely az uradalom valamennyi településének jobbágyportánként részletezett gabonatermesztési és adózási adatait tartalmazza, A feldolgozott kimutatásokra támaszkodva 6 000 parasztgazdaság gabonatermesztési adatait rekonstruálta. Az adatsorok alapján Kereskényi Miklós igen pontosan meghatározta a gabonatermesztés körzeteit, az egyes települések terméseredményeit, a termelést meghatározó tényezőket s nagyon fontos megállapításokat tett Békés megye jobbágyságának társadalmi összetételére. A táblázatokkal, diagramokkal, térképekkel könnyen áttekinthetővé tett tanulmány nóvumok sorát tárja az olvasó elé. Először olvashatunk az uradalom kilencedszedési rendjét meghatározó szabályzatot, először kapunk pontos adatokat arról, hogy a jobbágygazdaságok milyen termelési eredményeket értek el az újratelepülés utáni évtizedekben, világosan kirajzolódnak a társadalomfejlődést meghatározó kistáji körzetek. A szerző sorra vette, hogy a természeti, népességi, etnikai adottságok mennyiben befolyásolták a gazdasági eredményeket. A szélesebb kutatás első eredményeit közlő kötet jelentős mértékben gazdagítja a XVIII. századra vonatkozó gazdaságtörténeti szakirodalmat, Békés megyében pedig alapvető helytörténeti munka.
