Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)
Harruckern János György gyulai uradalmának kialakulása
roszát” az uradalom kinevezett térképésze. Az adatok megbízhatóságát, a mai szemmel is jó arányú térképlapok és a valóságosan is elvégzett földmérés ténye igazolhatja. Nem bemondás, nem becslés alapján, hanem a szakma szabályai szerint készültek. Paulovics András szerint az uradalom 789 742jugerum (hold, egy jugerum=1200 négyszögöl), mai mértékekkel 592306,5 kataszteri hold, azaz 312446,8 hektár területet ölelt fel. Ennél inkább nagyobb kiterjedésű lehetett az 1730-as években, mert 1788-ban kimaradt Gyu- lavarsánd település, amely korábban folyamatosan szerepelt az összeírásokban. A birtok nagysága még így is 3 124,5 négyzetkilométernyi területet foglalt magába.21 Nem tekintjük feladatunknak, hogy a megyei történetírás számára ismert, de fontosságának nem megfelelően kezelt térkép létrejöttének körülményeit feltárjuk, a térképezés menetét ismertessük. Az 1. térkép a XVIII. századi uradalmat és a mai megyét ábrázoló két „földabrosz” összemontírozásával készült. A mai, modern eszközökkel készített, de csak a korabeli Békés vármegye településeinek területét ábrázoló térképre vetítettük Paulovics térképét, amely hűen mutatja a „Harruckern-birodalom” korabeli kiterjedését, s a kapott eredmény több következtetés levonására nyújt lehetőséget. Először is jól szemlélteti, hogy a korabeli vármegye szinte egésze a báró földtulajdonát képezte. A másik fontos megállapítás, hogy a Harruckern-térkép meglepően pontos! A két térkép összevetése mutatja, hogy mennyire kicsik az eltérések. Az általunk végzett ellenőrzések szerint az észak-déli és a kelet—nyugati távolságok a mai térképekhez képest kevesebb, mint öt százalékos eltérést mutatnak. A kor technikai és különösen földrajzi viszonyainak (nagy mocsaras térségek, tagolt terep stb.) ismeretében minden elismerést megérdemlő munka készült el, s maradt az utókorra. A mappa a megyetörténet szempontjából felbecsülhetetlen értékkel bír.22 A térkép tájolása jelent kisebb gondot, mert úgy látjuk, hogy az észak-dél irányból egy kissé kibillen. A két mappa összemontírozása révén nemcsak szemléltetni kívántuk a korabeli és a mai térképezés közötti, alig látható különbséget, hanem bemutatni is a Paulovics térkép pontosságát, a mérnök magas szakmai tudását. Az 1788-as térképet „élvezhető” nagyságban a könyv melléklete tartalmazza. A korabeli térkép nem ábrázolja az uradalom Zaránd megyében fekvő részét (Elek, Székudvar, Gyulavarsándp]), ami részben érthető, hiszen ott más térképészeti csapat végezte a felméréseket. Érthetően nem szerepel Tótkomlós határa sem, mert a település ugyan közigazgatási szempontból a megye része volt, de területe nem érintkezett azzal, s előbb Száraz György, később a Rudnyánszkyak birtoka lett. Az orosházi terület felmérését és az orosházi határ kialakulásának folyamatát alaposabban kell majd tanulmányozni, mert ezen a területen látszólag nagyobbak lehetnek az eltérések. Hibaként említhetnénk, hogy Muronyt (diverticulum) Orosháza határában, a Csorvás felé vezető út mellett ábrázolta a térképész. A köztudatban Békés városától nyugatra helyezkedett el, miként ma is ott található. Elgondolkodtató, hogy Paulovics után egy-két évtizeddel Lipszky János is ugyanitt helyezte el Muronyt Orosháza határában. A mérnök vélt té21 Ma egy kis ország méretének felelhetne meg, annál is inkább, mert zárt, lényegében összefüggő területet alkotott. Nem alaptalan a hasonlítás, mert pl. Luxemburg 2586 négyzetkilométer, Észak-Ciprus 3355 négyzetkilométer nagyságú állam. Figyelemre méltó, az is, hogy 1788-ban egy településre 164 km2, az 1730-as évtizedben 173 km2 terület juthatott. 22 Az elmondottak megmagyarázzák, hogy a könyv mellékleteként miért ezzel a térképpel egészítjük ki mondandónkat. 12
