Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)

Harruckern János György gyulai uradalmának kialakulása

Harruckern János ismerte a vidéket. Mesébe illő, sikeres pályája során, a hadsereg élelmezésügyének reformját zseniálisan végrehajtó s munkáját becsületesen végző szakemberként vált ismertté, s egyre gazdagabbá. A török háborúk végén, 1697-ben, kamarai biztosnak nevezték ki, feladata az aradi vár építkezéseinek felügyelete volt.5

Az itt eltöltött négy év alatt elég jól megismerhette a vidéket. Az 1716-18-as török háborúban ismét járt ezen a tájon. Ebben az időben is a hadsereg szolgálatában, a reguláris tömeghadsereg élelmezésének vezetőjeként tevékenykedett.6 Eredményes munkája, sikerei féltékenységet és még nagyobb elismerést váltottak ki! Ezért, amikor kérelmezte III. Károly császártól, hogy a kor szokása szerint hűséges szolgálataiért jutalmazza meg (re- muneratio), tudta mit kér.7 Két lehetőséget jelölt meg. Elsőként a budai malmot, ameny- nyiben ez nem bizonyulna teljesíthetőnek, Békés vármegyének a kamara által igazgatott kilenc települését kérte.8

Nem célunk az uradalom kialakulásának bemutatása. Ismereteink, mindmáig, a megyei történetírás „nagy öregjeinek” szakmunkáira épülnek. Többnyire — ma is — Eble Gábor biográfiájához és elsősorban Karácsonyi János megyetörténetéhez tudunk folyamodni.9 Rövid összegzésünk is ezekre a művekre épül. A hadi élelmezés sikeres igazgatójának Békés megyei falvakra vonatkozó kérését az uralkodó méltányolta, s azok értékét meg is állapították.10 Az eredetileg átadandó területekhez sorolták még Szeghalmot és Gyomát is. Lehangoló kép tárulhat szemeink elé, hiszen az 1711 után újratelepült hét falu és két mezőváros becsértékét 1982 forint és két dénárnak találták.11 1720. október 25-én - inscriptionaliter — Harruckern megkapta Gyula és Szentes kivételével a kért településeket.12 „Gyulát azért, mert újra kellett becsülni, Szentest pedig csak utólag [az első kérelem beadása után] kérte Harruckern’,13 Az újrabecsülés közben újabb falvak, illetve puszták váltak ismertté, amelyeket a kamara jónak látott a birtokhoz kapcsolni. Mindezért Harruckern 1722-ben, a beszámított 24 ezer forintos jutalom összegén felül, még 13 ezer forintot fizetett. 1723. május 3-án kiállították a királyi adománylevelet is. Tekintettel arra, hogy a földbirtokos honfiúsítását kérte a magyar országgyűléstől, és

Kereskényi Miklós-Kereskényiné Cseh Edit. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 18.) Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 1993. 65. p.

5 Scherer Ferenc: Gyula város története I. Gyula, 1938. (Továbbiakban: Scherer 1938.) 276. p.

6 Tisztségét, előrelátó módon, egészen 1737-ig megtartotta.

7 Kovács Ágnes: Egy uradalomszervező nagybirtokos család a XVIII. században. In: Szabó István emlékkönyv. Szerk.: Rácz István. Debrecen, 1998. (Továbbiakban: Kovács 1998.) 175. p.

8 Karácsonyi János: Békés vármegye története. Gyula, 1896. I. k. (Továbbiakban: Karácsonyi 1896.) 418. p.; Békés és Gyula mezővárost, Csabát, Dobozt, Gerlát, Ladányt (Körösladány), Gyarmatot (Füzesgyarmat), Vésztőt, Öcsödöt. Éble Gábor: A Harruckern és a Károlyi család. Budapest, 1895. (Továbbiakban: Éble 1895.) 40. p.

9 A közelmúltban újszerű és figyelemre méltó munka jelent meg Johann Pammer osztrák történész tollából. Harruckern gyermek- és fiatalkorát, valamint a sikeres életút fejleményeit taglalja. A kötet új forrásokat felhasználva teljesen újszerű beállításba helyezi a báró életútjának első évtizedeit. Johann Pammer: Die Erfolgs- geschickte des Johann Georg Freiherr von Harruckern. Schenkenfelden, 2013.

10 Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. (1694-1848). Szerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1971. 38. p. (Továbbiakban: Implom 1971.)

11 Implom 1971. 39. p. Ekkor mindössze 323 családot találtak a 11 településen.

12 A leendő birtokot már 1719. december 1-i dátummal összeírták, ami a becslés alapjául szolgált.

13 Karácsonyi 1896.419. p.

10