Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
hajdúk ruházatához szükséges posztót szerzett be.657 1794-ben a ruházatot és felszerelést jórészt bécsi iparosoktól vásárolták meg.658 1797-ben szóvá tették, hogy a hajdúk és katonák - mivel maguk csináltatták ruháikat - ismét rendetlenül, mindenféle öltözetben járnak. A rendek elhatározták, hogy Kelemen Ferenc gyulai szabóval lépnek egyezségre, aki valamennyi vármegyei szolga számára egyforma posztóból varrt ruhát (a vármegyei katonák egy rend öltözékét 38 forint 38 Yi krajcárért, a hajdúkét és pusztai katonákét 23 forint 5 krajcárért készítette). A döntés szerint a főadószedő havonta adta át a hajdúk és katonák járandóságát a másodadószedőnek, aki kifizetés előtt levonta a ruha egy-egy hónapra eső részletét, év végén pedig elszámolást tartott, hiszen nem minden alkalmazottnak kellett évente új mundér.659 1802-ben a nyolc tömlöchajdú arról számolt be, hogy 100 forint éves fizetésükből „tisztességes, sorsunkhoz képest illendő, s megkívántató ruházatot magunknak csináltatni kelletik” Az egy-egy évre szükséges két nadrág, egy-egy dolmány, lajbi, köpönyeg és három pár csizma összesen 48 forintjukba került.660 1805-ben ismét általános panaszként merült fel a vármegyei lovas katonák és hajdúk elrongyolódott, minden egyöntetűséget nélkülöző viselete, ezért a régi gyakorlathoz tértek vissza: közköltségen, egyformán ruháztatták az alkalmazottakat, s a főadószedő évenként levonta a hajdúk fizetéséből a ruházatra fordított összeget. A szükséges posztót Tomcsányi Kristóf főszolgabíró Pesten szerezte be, 101 forint 10 krajcár értékben még fegyvereket, tarsolyokat és süvegeket is vásárolt. A tömlöchajdúk kérésére 1805. szeptember 24-én a rendek úgy döntöttek, fizetésükből az öltözet árát ezentúl nem fogják levonni. A döntést két nappal később a praetorialis katonákra is kiterjesztették.661 1810. május 1-jén a helytartótanács 7695. sz. leirata is helybenhagyta a hajdúk és a pusztai katonák ruházatának a házi pénztár költségén való elkészíttetését.662 Az 1807 elején szolgálatból kilépett hajdúk a házipénztár költségére készített ruházatot is magukkal vitték, ezért Virágos András főadószedőt, Tomcsányi Kristóf főszolgabírót, Lehoczky Antal főügyészt és Névery Ferenc számvevőt bízták meg a régi szolgálók elszámoltatásával (az öltözék visszaszolgáltatása vagy az érte eső költség kiegyenlítése jöhetett szóba, egy rend viselet hordási idejét általában két évnek vették). A kilépettek egy része visszatért a megyei szolgálatba, némelyeket a gyulai uradalom fogadott fel, mások szolgálaton kívül éltek.663 1810-ben Krantz György vármegyei szolgálattól megvált lovas katona sem tarthatta meg a ruházatához neki adott mentét. A néhai Lehoczky Pál szolgabíró melletti hajdútól - aki utóbb Bálintfy inspector alkalmazásába került - 1813-ban az általa használt mente vagy köpönyeg valamelyikét kérték vissza.664 Helytartótanácsi helybenhagyás után 1808-ban a vármegyei katonák és hajdúk egész ruházatot kaptak. A rendelkezés mielőbbi végrehajtását - kiegészítve a várnagy felruházásával - Egyed Ferenc alügyészre bízták, aki 4000 forint előlegből Pesten vásárolta meg a szükséges anyagokat. Tomcsányi Kristóf főszolgabírót és Lehoczky Antal főügyészt pedig ruházati rendtartás (melyik conventionatus mennyi időre kapja az öltözéket) kidolgozásával bízták meg a rendek. Két év elteltével, 1810-ben újból Egyed Ferenc alügyészre maradt a conventionatusok ruházatához szükséges kellékek beszerzése. A tömlöchajdúkat és a lovas katonákat a házi pénztár terhére ruházták fel, a pusztai katonák ellenben nem formaruhá657 Kgy. jkv. 911/1792; jkv. fog. 627/1793, 844/1793. 658 Kgy. jkv. 178-186/1794, 197/1794. 659 Kgy. jkv. 11/1797. 660 Kgy. ir. 728/1802. 1807-ben egy hajdú „ruházatjának ára fizetésének kétharmad részét elenyészi” Kgy. ir. 376/1807. 661 Kgy. jkv. 321/1805, 720-721/1805, 907-908/1805, 1093-1094/1805, 1388/1805, 159/1806. 1805-ben egy lovas katona egy esztendei ruhaköltsége 83 forint 32 krajcárba, egy hajdúé pedig 64 forint 58 ‘A krajcárba került. Kgy. ir. 157/1805. 662 Kgy. jkv. 568/1810. 663 Kgy. jkv. 743/1807, 1172/1807, 402/1808, 815/1808; kgy. ir. 402/1808, 815/1808. 664 Kgy. jkv. 504/1810; BML IV. A. 4. c. 58/1813. 97
