Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
A rendek 1840-től szüntették meg a selyemtenyésztő és a bábák lakbérét.646 A vármegyei közigazgatás átszervezése után a szolgálati lakások rendszere is jelentős változáson ment keresztül. 1840-ben a körösladányi szolgabíró lakot felszámolták, helyette 1841 után Mezőberényben létesült esküdti kvártély. A herényi esküdtnek 1841-ben - kvártélya elkészítéséig - 60 ezüstforint lakbért állapítottak meg. Ideiglenesen 60 forintot kapott a gyomai esküdt is, ugyanis kvártélyát - saját szolgálati lakása elkészüléséig - a szarvasi szolgabíró használta.647 1842-ben az üresen, kihasználatlanul álló főjegyzői lakást ideiglenesen a lakbérrel nem rendelkező kancelláriai írnokoknak engedték át.648 A központi szolgabíró 1842-től 100, a központi esküdt 50 forint lakbért vehetett fel a 6347/1842. február 15-i helytartótanácsi rendelet alapján.649 1843-ban felmerült valamennyi szolgálati lakás eladása, és az összes tisztviselőnek lakbér fizetése. 1844-re ténylegesen három tiszti lakon adtak túl, a befolyt összeget a házi pénztártól elkülönítve, ún. tartalék pénztárba helyezték, s május 1-jétől ebből és a tőke kamataiból fizették az esedékes kvártélypénzeket.650 A helytartótanács a központi esküdteknek 50 helyett 80 (21515/1846. június 2.), a levéltárnoknak és a három seborvosnak 50-50 forint lakbért (9624/1845. március 14.) állapított meg, a bábák, a baromorvos, selyemtenyésztő, első aljegyző kvártélypénzét viszont kifogás alá vette (48204/1846. december 15.).651 Íróeszköz járandóság Első ízben 1792-ben szabályozták a rendek a vármegyei tisztviselők íróeszköz (papír, spanyolviasz, spárga) járandóságát. A jegyzői hivatal és a megyei kancellária szükségletein felül az alispánt, a fő- és alszolgabírákat, az esküdteket, a főadószedőt, a számvevőt, a fő- és seborvosokat és a raktári biztosokat illette meg íróeszköz.652 1812-ben Vertics József földmérő számára 24 forint 22 Z, krajcárt utaltak ki, hogy abból a rajzok készítéséhez szükséges eszközöket beszerezhesse.6531828-ban az írószerekhez hasonlóan a gyertyajárandóságot is kiosztották a tisztviselők között.654 1817-től az íróeszközöket, a cselédek ruháztatásához szükséges holmikat, a megye tűzifa szükségletét előre meghirdetett árverésen, a legkevesebbet ígérő kereskedővel kötött szerződés alapján szerezték be.655 Ruhajuttatás A rendek már 1782-ben elhatározták, hogy a megyei katonákat egyenruhával látják el.656 1792 augusztusában úgy döntöttek, megyei költségen készíttetik el a tömlöchajdúk viseletét, s az egyes szolgákra eső összeget apránként vonják le a fizetségükből. 1793-ban Virágos András főadószedő az augusztusi debreceni vásárban a vármegyei katonák és 646 Kgy. jkv. 585/1839. 647 Kgy. jkv. 439/1841, 859/1841, 914/1841, 2183/1841. 648 Kgy. jkv. 1539/1842. 649 Kgy. jkv. 724/1842. 650 Jkv. fog. 2799-2800/1843; kgy. jkv. 287/1844. 651 Kgy. jkv. 263/1845, 989/1845, 1761/1845. 652 Jkv. fog. 201/1792; kgy. jkv. 941/1806. 1844-re már a várnagy számára is papírilletményt állapítottak meg, 1 rizsma közönséges papír és 3 szál plajbász járt neki. BML IV. A. 4. a. 533/1844, 588/1844,611/1844; BML IV. A. 4. c. 729/1844. 653 Kgy. jkv. 187/1812. 654 Kgy. ir. 2362/1828. 655 Kgy. jkv. 1462/1817; BML IV. A. 4. c. 23/1818. 656 Jkv. fog. 341-454/1782. 1785-ből pontos, magyar nyelvű leírás maradt fenn a tervezett öltözetről. Kgy. ir. 775/1785. 96
