Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
4.).619 A rendek 1836-ban a hadi elszámolások végett Pestre utazó adószedő számára 2 helyett 4 forint napibér megállapítását kérték, de a helytartótanács erre sem adott engedélyt (22206/1836. július 26., 48204/1846. december 15.).620 A 27505/1835. augusztus 25-i helytartótanácsi rendelet csupán annyit állapított meg, a hivatalos ügyben szolgálati helyén kívül eljáró tisztviselőket, szegődményes alkalmazottakat és a szolgaszemélyzetet a vármegyei pénztárból kifizetett napidíj illeti meg.621 A hivatalos ügyben eljáró vármegyei tisztviselőnek a települések forspontot biztosítottak.622 Az útiköltségeket 1808-tól a házi pénztárból térítették meg.623 ■ Lakbér A tisztviselők, szegődményesek és a szolgák közül is némelyek éves fizetségükön felül természeti lakással vagy lakbérpénzzel rendelkeztek. A romladozó, elavult épületeket időről időre felújították. 1740-ben a tisztviselők endrődi, szeghalmi, békési kvártélyairól feljegyezték, hogy rossz állapotban voltak. Az elképzelések szerint a felépítendő gyulai vármegyeházán a levéltár mellett az alispáni és jegyzői lakás is helyet kapott volna. 1744-re volt jegyzői, 1746-ban körösladányi esküdti lakás. 1751-re Békésen és Csabán szolgabírói lakot létesítettek, Szarvason is építkezés folyt.624 1756-ban a megyei adószedőnek Magyargyulán új építésű lakháza volt.625 A kancellista lakbérére 1777-1786-ban évi 12 forintot költöttek,626 a poszt viselői az 1790-es években is részesültek efféle támogatásban.627 A saját házában lakó Beliczey József esküdt részére 1780-tól 1786-ig évente 24 forint lakbértámogatást állapítottak meg.628 A bába lakbére 1786-ban évi 12 forintba került.629 A két raktári biztos 1790-1791-ben 18 forint házbért kapott.630 1791-ben a vármegyei fiskálisnak 24, Beyschlag János csabai járási seborvosnak 12 forint kvártélypénzt utaltak ki.631 1791-ben a fő- és aljegyző, a főadószedő, a békési járási seborvos Gyulán, a selyemtenyésztő inspector Csabán kvártéllyal rendelkezett.632 1795-ben a rendek az alügyésznek 50 forint kvártélypénzt állapítottak meg, az összeg folyósítását azonban a helytartótanács (25808/1795. december 7.) felfüggesztette.633 Az 1800-ban Békés megyei ügyésznek kinevezett Nedeczky János ügyész számára Kucharcsek György lakását adták át, az aladószedő korábbi németvárosi kvártélyházába költözött vissza.634 A levéltárnok 1802. március 5-től - a 6968/1802. március 23-i helytartótanácsi rendelet alapján - évi 50 forint lakbért kapott.635 A két fizetéses táblabírónak a rendek által 1807-ben megállapított 150-150 forint kvártélypénzt a helytartótanács (15254/1808. július 12.) fejenként évi 100 forintra mérsékelte, 1830-ban pedig megszüntette (18191/1830. július 20.).636 619 Kgy. jkv. 260/1808. 620 Kgy. jkv. 1534/1836,1635/1836, 64/1847. 621 Kgy. jkv. 1630/1835. 622 Jkv fog. 742/1791. 623 Kgy. jkv 260/1808. 624 Kgy. jkv. 80/1740,199/1743,16-19/1745,104/1746, 56/1750,44/1751,49/1751,65/1751, 94/1752,108/1754. 625 Kgy. jkv 19/1756; kgy. ir. 156/1763. 626 Kgy. jkv. 36/1777, 141/1777, 316/1778, 247/1779; jkv fog. 145-182/1780, 341-454/1782, 458-501/1784, 424/1786. 627 Kgy. jkv. 706/1792,1297/1792, 411/1794. 628 Kgy. ir. 241/1780; jkv. fog. 190-285/1780, 388-457/1784, 424/1786. 629 Jkv fog. 424/1786. 630 Jkv fog. 1315 14/1790,493/1791. 631 Jkv fog. 492/1791; kgy. ir. 492/1791. 632 Kgy. ir. 491/1791; jkv. fog. 753/1791, 943/1791. 633 Kgy. jkv 89/1796. 634 Kgy. jkv. 66/1800. 635 Jkv fog. 412/1802. 636 Kgy. jkv. 356/1807,1185/1808, 1514/1831; jkv fog. 1403/1830. 94
