Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
tisztviselő elkerülni,591 bár a konfrontáció néha mégis elkerülhetetlen volt.592 Ha megtörtént a baj, lehetőség szerint kompromisszumra törekedtek.593 Leggyakrabban a csendbiztos által elkövetett túlkapások, önkényeskedés miatt volt panasz. Andrásy Ignácot különösen kegyetlennek tartották, a kihallgatáskor a kínzástól, ütlegeléstől sem riadt vissza. A járási főszolgabíró 1842-ben „illendőbb emberbánásra intette”.594 Kiegyenlítetlen tartozásai is voltak, megvesztegetéssel vádolták, sőt kétheti beszámolóiban is valótlanságot állított. Az első alispán szerint Andrásy eljárásával „a csendbiztos hivatalos tudósításainak hitelességét is sűrű homályba borította, melynek megszeplősítésétől a nyilvános hivatalt viselőnek leginkább kell óvakodnia”.595 1842-1845-ben több vármegyei tisztviselő ellen folyt vizsgálat a bitang jószágok árából befolyt pénzek hűtlen kezelése miatt. Az eset kivizsgálására a helytartótanács királyi biztost rendelt ki.596 ■VÁRMEGYEI TISZTVISELŐK JAVADALMAZÁSA Fizetés A vármegyei tisztviselők és alkalmazottak bérét minden egyöntetűséget nélkülözve a legkülönbözőbb időponttól folyósították Békés megyében. A számítás alapja lehetett a kinevezés vagy a megválasztás napja, de az eskü letételének időpontja is. 1818-ban megállapították a rendek, hogy az újonnan kinevezett tisztviselők „fizetései a fennálló normális rendeléseknek következése szerént attól a naptól, amelyben hiteket letették, kezdődvén”597 1834-ben utasították az adószedőt, hogy Eördögh József írnok fizetését hivatali előde kilépésének idejétől utalványozza.598 Laczka Ferenc ideiglenes várnagy bérét 1840-ben az előző castellanus halálának a napjától állapították meg.599 Az 1847. október 7-én kinevezett Korpos-Gyalay Elek csendbiztos a hivatali esküt ugyan már a kinevezése napján letette, fizetéshez mégis csak a katonai év kezdetétől, november 1-jétől jutott.600 Az 1843-ban esedékessé vált tisztújítás kapcsán pedig a rendek úgy határoztak, a leköszönő tisztviselőket a restauratio napjáig, az újonnan megválasztottakat pedig egységesen július 3-tól illesse 591 Rusz Tamás borosjenői nemes 1818-ban Lengyel Márton ügyészt panaszolta be öccse, Rusz Miklós — 1817- ben útlevél nélkül kóborló szamosújvári koldus - nemesi jogainak megsértése, tömlöcbe vetése, megveret- tetése, vele való illetlen bánásmód miatt. Az eset kivizsgálása során - amelyről a helytartótanács is értesült — kiderült, hogy a Ruszok nemtelenek és valódi családnevük Csutnig. A vármegye végül a Lengyel Mártont személyében és hivatalában sértegető Rusz Tamás megintését és a további alkalmatlankodástól való eltiltását kérte. Kgy. jkv. 1628/1818, 5-6/1819, 360/1819, 704/1819, 602/1819; kgy. ir. 1628/1818, 5-6/1819. 592 Csepcsányi Tamás, a gyomai uradalom teljhatalmú megbízottja 1819-ben kijelentette, hogy a gyomai és endrődi uradalom előtt Bogyó József esküdt annyira befeketítette magát, hogy többé - így az augusztus 23-ra kirendelt csudaballai határbejáráson - semmilyen funkcióba nem fogadják el. Az alispán szerint viszont a bírák elleni kifogás a törvény értelmében csak a helyes okok bebizonyítása mellett állhat meg, azaz a Bogyó ellen általánosságban előadott panasz törvényes okainak bemutatása nélkül az alispánnak nem áll hatalmában az esküdtet a kijelölt feladat alól mentesíteni. Bogyó 1819. aug. 23-án betegségre hivatkozva - valószínűleg a konfliktust kerülendő - felmentését kérte a gyomai kiküldetés alól. BML IV. A. 4. c. 215/1819, 220/1819. 593 1825-ben Kis István gyomai lakos testvérei panaszt tettek Csepcsányi Tamás ellen fivérük megveretése miatt, de a táblabíró „bizonyos feltételek alatt” megegyezésre jutott a sértettel. BML IV. A. 4. c. 113/1825. 594 BML IV. A. 4. a. 260/1837, 360-361/1838, 818/1842. 595 BML IV. A. 10. c. 93/1842; BML IV. A. 4. a. 286/1837, 981/1839, 984/1839, 79-80/1840, 440/1840, 847/1840, 861/1840, 471/1841, 622/1841, 431/1842, 658/1842. 596 Kgy. jkv. 30-32/1842, 41/1842, 868-869/1842, 1344-1346/1842, 1589-1532/1842, 2167/1842, 2304/1842, 2364/1842, 2967/1842, 3020/1842, 1-2/1843, 1061-1062/1843, 1208/1843, 1252/1843, 2516/1845. 597 Jkv. fog. 1806/1818. 598 Kgy. jkv. 996/1835. 599 Kgy. jkv. 411/1840. 600 Kgy. jkv. 2239/1847. 91
