Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
lekötelezett bakóra volt szükség. Még mint nem conventionatus alkalmazott végezte ki Konyák Ilonát 1833. augusztus 10. előtt, amiért 73 ezüstforintot kapott, valamint a rendek állták Nagy és cselédei három napi tartását a Korona vendégfogadóban 37 forint 44 krajcárért. A kivégzéshez vörös vessző székre, cölöpökre, kötélre volt szüksége a hóhérnak.541 Nagy József 1836-ban két gonosztevő felakasztásáért 24-24 forintot kapott. A kivégzéshez szükséges horog-láncot és kapcsot Schröder gyulai kovács készítette.542 1837-ben Hajdú György és Gyepes János kivégzésekor Nagy a Korona vendéglő 20 pengőforintról szóló ételés italszámláját kívánta a rendekkel megtéríttetni, ám ezt nem teljesítették, mivel a hóhér rendes bérén felül minden kivégzéskor 24 pengőforint fejdíjat is felvehetett.543 ■ Kéményseprő (spacicaminarius) A kéményseprő 1773-ban Gyulán nyolc kvártélyház kéményét tisztította 1 forint 30 krajcárért.544 1778-ban nyolc gyulai kvártély, valamint a csabai katonai épületek kéményeinek tisztításáról kellett gondoskodnia. Ennek fejében a rendek 15 forint fizetést tartottak méltányosnak számára.545 Ruszkó János csabai lakos 1783 körül több ízben tisztította a csabai katonai kvártélyok kéményeit a gyulai kéményseprő helyett, ezért 1786. január 26-án a rendek 3 forintot fizettek számára.546 Sturtz Mátyás gyulai kéményseprő 1792 tavaszán az újonnan épült vármegyeháza hat kéményének kitisztításáért - 34 krajcárral számolva - 4 forint 32 krajcár kifizetését kérte, végül a rendek 3 forint kiutalásáról döntöttek.547 1792-ig a kéményseprő 12 forint évi fizetést kapott, 1792. november 1-jétől járandóságát 24 forintra emelték fel. Telente minden kéményt két-, nyaranta háromhavonta kellett kitisztítania.548 1793. november 1-jétől 30 forint fizetést állapítottak meg számára, ennek fejében télen havonta, nyáron minden második hónapban seperte a kéményeket, s - ha szállításáról gondoskodtak - a külső magistratualis kvártélyházaknál is sepernie kellett.549 A rendek 1795. január 8-án 15 forinttal növelték a kéményseprő bérét, akinek teendői az új vármegyeháza és a tömlöc felépítésével megsokasodtak, ám a helytartótanács elutasította a döntést (10216/1795. május 15.). Csupán a 24066. számú, 1795. november 17-én kiadott rendelet hagyta jóvá a kéményseprő 15 forintos fizetésemelését, mert a lovász posztjának megszüntetésével 78 forint a kasszában maradt, továbbá a kémények szaporodásával a kéményseprő feladatai is sokasodtak. A kéményseprő 1796 decemberében hanyagnak bizonyult, ezért serényebb munkavégzésre kötelezték.550 Mivel lényegesen megnőtt a vármegyei kvártélyházak száma (a fő- és aljegyzői kvártéllyal és a vármegyeháznál újonnan épült egy kéménnyel), a kéményseprő 1800-ban fizetés- emelésért folyamodott, a rendek maguk is méltányosnak tartottak volna számára 30 forint helyett évi 40 forint bért.551 A kéményseprő 1802-ben elhanyagolta a külső magistratualis kvártélyok kéményeinek rendben tartását, pedig ekkorra teendői kibővültek a külső katonai kvártélyok kéményeinek tisztításával is.552 Patzl Ferenc halála után özvegye - aki elegendő legényt tartott - kötelezte magát a to541 Kgy. jkv. 1347/1833, 1409-1414/1833. 542 Kgy. jkv. 1931-1932/1836, 1961/1836. 543 Kgy. jkv. 602/1837. 544 Jkv. fog. 43-90/1773. 545 Kgy. jkv. 28/1778; kgy. ír. 28/1778. 546 Kgy. jkv. 88/1786; kgy. ir. 88/1786. 547 Kgy. jkv. 480/1792. 548 Kgy. jkv. 1299 ‘4/1792. 549 Jkv. fog. 528/1793. 550 Kgy. jkv. 663/1795,1084/1795. 551 Kgy. jkv. 816/1800; kgy. ir. 816/1800. 552 Jkv. fog. 385/1802. 86
