Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
Békés vármegye által 1812. június 26-tól alkalmazott külön geometra számára - ahogy már 1805-ben is - megemelt, 400 forintnyi fizetést és 100 forint kvártélypénz engedélyezését kérték a helytartótanácstól.364 A vármegyei földmérő segédje 1790-ben 2 forint napidíjat kapott a Körösök térképezéséért.365 A földmérői feladatok közé tartozott a folyószabályozás, töltések, középítkezések (vármegyeház, kvártélyok) ellenőrzése is. Árvízvédelmi megelőző intézkedéseket foganatosított a töltések, gátak, hidak megjavítása és megerősítése végett.366 A földmérő terveket készített és rajzolt, előzetes költségvetést állított össze, az elkészült munkáról számadást nyújtott be, s — az országos gyakorlattal szemben - a középületek és hidak kivitelezési munkálatait is felügyelte. 1829-ben utóbbi feladat alól mentesült, a rendek az építkezések végrehajtásával a szolgabírákat bízták meg.367 A földmérő sok fáradsággal, gyakori utazással együtt járó munkát végzett.368 1829-ben a vármegyei középületek, kvártélyházak állapotának felmérésével bízták meg.369 1830-tól az épületek körül szükségessé vált javításokat az első alispánnak kellett bejelenteni, aki a kisebb volumenű munkák elvégzését saját hatáskörben engedélyezhette, a költségesebb beruházásokról a közgyűlés döntött.370 A helytartótanács 1821-ben rendeletet adott ki a földmérésre szolgáló trigonometriai jelek védelméről.371 Békés vármegye csak részben rendelkezett földmérői eszközökkel - 1826-ig a geometra saját láncát használta munkájához -, 1826-ban földmérői lánc vásárlásáról döntöttek, az útméréshez szükséges hodometrum pedig javításra szorult.372 A vármegyei földmérő mellé 1829. szeptember 24-én - a megsokasodott teendők, a vízszabályozás körüli elfoglaltság miatt - 2 forint napidíjjal adjunktus földmérőt neveztek ki.373 A helytartótanács az 1813-1835 közötti számadások felülvizsgálata alkalmával 1839- ben kifogásolta a mérnök mellé felfogadott szolgát.374 1844-ben egyre több feladat, főleg a szabályozásokkal kapcsolatos munkálat hárult a rendes vármegyei mérnökre. Ráadásul a tiszteletbeli megyei mérnökök is a vármegyén kívül laktak, csak ritkán, és a házi pénztár tetemes megterhelésével utaztak Békésbe, ezért szükségesnek mutatkozott egy helyben lakó tiszteletbeli mérnök kinevezése. A tiszteletbeli mérnökök munkájára elsősorban az útjavítási és vízszabályozási munkáknál volt szükség.375 Selyemtenyésztő inspector (1799-TŐL építő- és selyeminspector) A Békés vármegyei rendek 1774. október 21-én - november 1-jei hatállyal - 100 forint illetményt állapítottak meg Deanovits János számára, aki Szegedről látta el feladatait.376 A helytartótanács az 1770-es évektől szorgalmazta a selyemtenyésztést.377 1785- ben három vármegyei epreskertet (Németgyula, Csaba, Szarvas) gondoztak Békésben.378 1791-ben a selyeminspector feladata volt az adófizetők által készített selyemgubó (galéta) 364 Kgy. jkv. 866/1812. 365 Jkv. fog. 1577/1790. 366 Kgy. ír. 313/1784; BML IV. A. 4. a. 86/1830. 367 Kgy. jkv. 1397/1829. 368 Jkv. fog. 2022/1830. 369 Kgy. jkv. 621/1829, 1113/1829. 370 Jkv. fog. 1309/1830. 371 Kgy. jkv. 195/1821. 372 Kgy. jkv. 1914/1826, 542/1827. 373 Kgy. jkv. 1370/1829. 374 Kgy. jkv. 585/1839. 375 Kgy. jkv. 290/1844, 295/1844, 399/1844. 376 Kgy. jkv. 202/1774; kgy. ir. 202/1774, 243/1780, 731/1785, 797/1785, sz. n./1785; jkv. fog. 190-285/1780, 720-738/1785. 377 Kgy. jkv. 154/1774, 27/1775; kgy. ir. 154/1774, 27/1775, 1104/1791. 378 Kgy. ir. 465/1785. 68
