Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
hazaérkeztek, az evangélikus templomban tettek esküt.344 Hasonló kurzusokra került sor 1830-ban, 1832-1833-ban, 1835-ben és 1850-ben is.345 Egyetemi szintű végzettséget tulajdonképpen csak a megyei alkalmazásban álló bábáktól követeltek. Bár Tormássy Lajos főorvos 1820-ban lehetőség szerint a falusi bábák mind szélesebb körét kívánta bevonni a felsőfokú képzésbe. Az okleveles szülésznők Békés megyébe irányítása nagyrészt a mindenkori vármegyei főorvos - Jósa István, Rigler Zsigmond, Tormássy Lajos - és a pesti egyetem orvosi karának professzorai közötti kollegiális, mondhatni baráti viszonynak volt köszönhető.346 A vármegyei alkalmazásban álló bábák sorát Békésben Tresserin Éva nyitotta 1781- ben. Diplomáját a budai egyetemen szerezte, fizetését évi 100 forintban állapították meg.347 Legfeljebb néhány évet tölthetett Békés megyében, ugyanis 1784 nyarára az okleveles bába hiánya állandósulni látszott. Jósa főorvos még 1785. márciusi jelentésében is csupán húsz település 57 falusi bábáját vehette számba. A csekély mértékű növekedés ütemét jelzi, hogy számuk 1792-re mindössze kettővel emelkedett.348 Okleveles szülésznő félfogadására - Bodó (férjezett Preisin) Anna Jusztina személyében - csak 1785-ben nyílt alkalom.349 A vármegyei alkalmazásban álló orvosokat, chirurgusokat, bábákat összesítő 1791. augusztus 9-i jelentés szerint a békési járásban tevékenykedő Preisin Anna Jusztina mellett a csabai járásban Prehoffer Margaréta (1750-1810) volt a szülő nők segítségére.350 A jobb megélhetés reményében 1794-ben két vizsgázott gyulai oláh bába, Ursz Mária és Trekicz Mária rendes fizetés kiutalásáért folyamodott, de ekkor mind községi, mind vármegyei alkalmazásukat elvetették. Azonban a megyei házi pénztárból fizetett bábák száma 1798-ban kettőről háromra emelkedett.351 A pesti egyetem orvosi fakultása 1798 szeptemberében özvegy Szabóné Kreinik Máriát küldte le Békés vármegyébe bábának, aki az alispán előtt tette le a hivatali esküt, fizetést 1798. szeptember 15-től kapott. Lakhelyéül Békést jelölték ki, 1800-ban viszont megyei utasításra már Gyulára költözött. Idős korára tekintettel 1826-ban megvált posztjától.352 A helytartótanács 1808. július 12-i rendelete engedélyezte Békés vármegye számára egy negyedik bába félfogadását évi 100 forint fizetéssel. Ezzel a rendelkezéssel az addig 60 forint juttatással egybekötött körösladányi szülésznői posztot emelték a rendes vármegyei bábái állások sorába.353 1823-ban vármegyei határozat született a megyei fenntartású bábaállomások célszerűbb felosztásáról. A már korábban állandósult Gyula, Békés, Szarvas mellett Orosháza kapott önálló stációt.354 1833-ban a szarvasi bábaposztra Láda Józsefné N. Nagy Krisztina került.355 Az 1830-as évek elején Kamenszky Imre járási seborvos Gyoma hátrányos egészségügyi viszonyaira hívta fel a figyelmet, amit műtéti eszközök beszerzésével és tanult bába Gyomára való kinevezésével kívánt ellensúlyozni. Ezzel szemben 1833-ra Tormássy Lajos főorvos véleménye szerint sokkal inkább a környékbeli 344 Kgy. jkv. 81/1795; Scherer, 1. köt., 1938. 438-439. p. 345 Kgy. jkv. 40/1830, 2103/1833; BML IV. B. 153. 1061/1850; BML V. A. 326. b./21. 346 Héjjá, 2005.13-21. p.; kgy. jkv. 513/1792,1217/1808,1134/1808, 281/1816,1422/1819,1760/1819,482/1820. 347 Kgy. ir. 230-330/1781 (jkv. fog.). 348 1852-ben kilenc okleveles szülésznőn kívül 230 falusi bábát írtak össze. Kgy. ir. 298-347/1784,348-387/1784, 388-457/1784 (jkv. fog.); kgy. ir. 328/1784, 351/1784, 416/1784, 158/1785, 1183/1792; BML IV. B. 153. 1236/1852. 349 Kgy. jkv. 67/1805; kgy. ir. 414-427/1785 (jkv. fog.); kgy. ir. 426/1785. 350 Kgy. ir. 763/1791. 351 Kgy. jkv. 160/1794, 1124/1797. 352 Kgy jkv. 1196/1798, 695/1802, 735/1802, 65/1804, 1102/1805, 459/1826; BML IV. A. 18. 60/1826; kgy. ir. 695/1802. 353 Kgy. jkv. 1186/1808, 1059/1810; kgy. ir. 1059/1810; Krász, 2003. 184., 194. p. 354 BML IV. A. 18. 18/1823, 79/1826, 282/1827, 361/1829, 404/1831; kgy. ir. 179/1830, 749/1831; kgy. jkv. 459/1823, 997/1823. 355 A szarvasi állást Kniczner Terézia bécsi - férjével Szarvason letelepedett - diplomás bába szintén el kívánta nyerni. Tormássy Lajos azonban magyar nyelvismeret hiányában közszolgálatra nem tartotta alkalmasnak. Kgy. jkv. 1986/1833, 1161/1834; BML IV. A. 18. 530/1834. 66
