Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
helytartótanács 1816. augusztus 27-i leirata azonban csak a 200 forinttal egybekapcsolt körösladányi seborvosi stációt engedélyezte. 1821-re Gyomán is elkerülhetetlennek tűnt seborvosi állomás létesítése, amit a helytartótanács 1823. február 25-én 200 forintos fizetés mellett engedélyezett. Az uradalom ezt az illetményt tiszti lakással és fél sessio földdel egészítette ki, 1824-re azonban elállt az ajánlattól, ezért a rendek a Gyomára rendszeresített seborvosi állást - helytartótanácsi beleegyezés nélkül - Orosházára helyzeték át. A rendek 1830- ban Gyomán ismét chirurgust kívántak működtetni, annál is inkább, mert a helybeliek a tudatlan csikóssal gyógyíttatták magukat, az általa javasolt kúra viszont már többször halált okozott. Másodsorban felmerült az is, hogy Mezőberény és Békés lakosságát is állandó orvosi felügyelet alá helyezzék. 1828-ban a megye 130 000 fős lélekszámához képest - a bábákat is beleértve - mindössze tíz főnyi egészségügyi személyzet állt rendelkezésre. Előzetes számítások szerint a szakszerű ellátást helységenként legalább egy, a népesebb településeken kettő vagy több seborvos biztosíthatta volna, azaz 15 újabb chirurgus félfogadására lett volna szükség. A megnövelt apparátus fizetésének megállapításánál a föld- birtokosok anyagi hozzájárulását is számításba vették. A rendek a realitások ismeretében nem vállalhattak ilyen elviselhetetlen terhet, ezért elálltak a humánus cél megvalósításától. 1831- ben a kolerajárvány idejére hét napidíjas orvost fogadtak fel, 1831 októberére közülük már csak a mezőberényi, gyomai és endrődi működött. Helytartótanácsi végzés a megye rendes orvosain felül az itt tartózkodó orvosokat és seborvosokat is segítségnyújtásra kötelezte. Helyenként tanítók, szerzetesek gyógyító tevékenységére is akadt példa. A seborvos ügyében Orosháza és Gyoma közt kialakult vitás helyzetet az uralkodó 1832. március 6-i leirata rendezte, amely lehetővé tette még egy vármegyei orvos alkalmazását Orosházán (pontosabban Gyomán, hiszen a megye nem tett eleget a többszöri helytartótanácsi utasításnak, és az eredetileg Gyomára rendelt chirurgust mindvégig Orosházán tartotta). 1834-ben a 14 000 lakosú Békés járási seborvos iránti kérelmét azzal hárították el, hogy az uradalom időközben gondoskodott az orvosi ellátásról. 1838-ban felvetődött a sebészek és a bábák kiemelése a vármegyei szegődményesek sorából azzal, hogy minden község külön-külön választaná és fizetné az ellátását biztosító egészségügyi apparátust. A javaslat kivizsgálására kiküldött bizottság kivitelezhetőnek tartotta az elképzelést. A megyei gyógyászoknak addig összesen fizetett 1300 forintot egyenlő arányban osztották volna fel a kinevezni kívánt 13 orvos között. A fizetség 100 forinton felül eső részét az uradalmak és a községek biztosították volna. A személyek kiválasztásában a vármegyei főorvos véleménye lett volna a mérvadó. A tervezett 13-13 sebészt és bábát Tótkomlósra, Orosházára, Szarvasra, Csabára, Békésre, Körösladányba, Vésztőre utasították, Magyar- és Németgyula és Doboz, Vári-Kétegyháza, Öcsöd-Szentandrás, Endrőd-Gyoma, Mezőberény-Körös- tarcsa, Füzesgyarmat-Szeghalom közösen fogadta volna fel őket. Az elgondolás a földesurak és a helységek áldozatvállalása híján 1840-re végleg elbukott.330 Baromorvos (veterinarius) A helytartótanács több rendeletében (35604/1788. szeptember 9., 35648/1788. szeptember 12.) állatorvoslásból is vizsgát írt elő a gyógyítással foglalkozó orvosoknak. 1788- ban Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék Budáról marhakuruzsló eszközöket 330 Bak, 1988. 6. p.; BML IV. A. 18. 449/1831; jkv. fog. 409/1793, 680/1793, 1285/1830, 1296/1830, 1402- 1403/1830, 1836/1830; kgy. jkv. 8/1792, 513/1792, 564/1792, 787/1794, 714/1795, 1134/1798, 909/1799, 107/1800, 334/1801, 342/1801, 682/1801, 1001/1801, 461/1803, 355/1807, 1263/1808, 704/1812, 607/1813, 357/1814, 16/1816, 148/1816, 273/1816,730/1816, 1159/1816, 1502/1816, 1021/1818,911/1820, 1190/1820, 463/1821, 717/1821, 1420/1821, 1470/1821, 338/1823, 838/1823, 816/1824, 1368/1824, 1485/1824, 1865/1825, 882/1828, 1306/1828, 1457/1829, 163-164/1830, 862/1830, 1052/1830, 1102-1103/1831, 1113-1114/1831, 1122/1831, 1192/1831, 1205/1831, 1212/1831, 1262/1831, 1342/1831, 1350/1831, 1373- 1374/1831, 1500/1831, 1521-1522/1831, 1572/1831, 2179/1831, 299-300/1832, 2101/1834, 1766/1838, 2172/1838, 1204/1840, 441/1844; kgy. ir. 1035/1791, 8/1792, 289/1792. 63
