Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Felhasznált források

Békés megye’ örömünnepe méltóságos Nagykárolyi gróf Károlyi György urnák nagyméltóságú Széki gróf Teleki József erdélyországi kormányzó ő Kegyelmessége mint királyi biztos által Gyulán 1842-dik évi május’ 16-17-én főispáni székébe történt ünnepélyes beigtatásakor. Budán, a M. Kir. Egyetem betűivel, 1842. 74, [7] p.

Békés vármegye törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottságának III. évkönyve MCMXXXIX. Összeáll. Tantó József. Békéscsaba, Körösvidék Rt. Nyomdája, [1939.] 214 p.

A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Összegyűjt. Réthy László. Budapest, S. n., 1908. 32 p.

Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba, Körösvidék Nyomdája, 1930. 519 p.

Békésmegyei tudósítások 1836. és 1837. évekről. In: BRMT. 9 köt. 1883. p. 139-161.

Békésvármegye. Fel. szerk. Márkus György. Budapest, Békésvármegye Monográfiája szerkesztősége és kiadóhivatala, [1936.] 812 p.

Békésvármegye a magyarnyelv érdekében 1832-ben. In: BRMT. 12. köt. 1887. p. 116-131.

Békésvármegye képes naptára az 1892. szökő évre. Szerk. Chrisztó Miklós. 2. évf. Békéscsaba, „Corvina” Könyvnyomda, 1892. 102 p.

Békésvármegye Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. 1-17. köt. Szerk. Zsilinszky Mihály (a 13. kötettől Karácsonyi János). Gyula, a Társulat kiadása, [1875]—1893.

Békésvármegye törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottságának I. évkönyve. A népművelés története, szervezete. Szerk. Tantó József. Békéscsaba, „Körösvidék” Rt. Könyvnyomdája, 1928. 192. p.

Bencze Géza: Somogy megye tiszti mérnökei a XIX. század első felében. In: A mérnök, a természettudós és az orvos szerepe a társadalomban. Szerk. Vámos Éva, Vámosné Vigyázó Lilly, Kovács Gy. István. Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége- Országos Műszaki Múzeum, 1996. p. 69-72. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből)

Bencze Géza: Somogy megye tiszti mérnökei a szabadságharc idején. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 6.1998. p. 47-50.

Bencze József: Vas megye első fizikusáról. In: Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica, (1965) 35. p. 49-54.

Benda Gyula: Magyar Társadalomtörténeti Adattár. In: Sic itur ad astra, (1994) 1-2. p. 132-138.

Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára, 1607-1608. In: Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. p. 265-325.

Bene Orsolya, V.: 1848/49 tisztikara Nógrád vármegyében. In: Politika, politikai eszmék, művelődés a XIX. századi Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Pajkossy Gábor. Budapest, ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék, 2000. p. 47-64.

Benedek Gábor: Ciszlajtániai tisztviselők a neoabszolutizmus-kori Magyarországon. In: Aetas, (1995) 4. p. 60-70.

Berkes Sándor: Békésvármegye közkórházának története és évi jelentés annak 1902. évi működéséről. Gyula, Corvina Könyvnyomda, 1903. 222 p.

Beszédek, mellyek ns. szabad királyi Szeged várossának ő méltósága lánczi Lánczy Jósef ts. kir. tanátsos és biztos úr által tartatott Tiszti újjitásának alkalmatosságával mondattak. 5-dik Oct.

1819. Szeged, Grünn Orbán’ betűivel, [1819.] 11 p.

Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához. In: Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. p. 39-57.

Binder Pál: Az erdélyi szász egyetem tisztviselőinek névsora a fejedelmi korban. In: Turul, 68. (1995)

3-4. p. 61-71.

Bistey András: Voltaire korai magyar fordítója. Laczka János emlékezete. In: Ezredvég, 10. (2000)

6-7. p. 79-80.

Bognár Katalin: Hírlapi tudósítások 1843-ban. A Pesti Hírlap, a Világ és a Nemzeti Újság vidéki levelezőinek beszámolói a megyei követválasztásokról és tisztújításokról. In: Kút, 3. (2004) 3-4. p. 79-87.

Bognár Krisztina-Kiss József Mihály-Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói, 1635-1777. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2002. 418 p. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből; 25.)

526