Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

főispánjává nevezték ki, beiktatására 1830. augusztus 2-án került sor. Erdély főkormányzója (1842) volt. Történetírással foglalkozott, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választották.

Gróf Károlyi György 1842. május 17-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.2286 Teleki László

Békés vármegyei tömlöchajdú (1722-1723) volt.

Teleki László, gróf (*1764. szeptember 2., Szirák - 1T821. március 24., Pest)

Teleki József (1738-1796) és Róth Janka (1741-1814) fia.

1791-től királyi kamarás, 1792-től az erdélyi királyi tábla bírája, 1819-ben a hétszemélyes tábla bírája lett.

A főispáni helytartó 1782. május 14-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette.2287

Teleki Sámuel, gróf (*1739. november 17., Gernyeszeg - tl822. augusztus 7., Bécs2288)

Gróf Teleki Sándor (1679-1754) - főkormányszéki tanácsos, Torda vármegye főispánja - Bethlen Júlia (1686-1722) halála után petki Nagy Zsigmond lányát, Zsuzsannát (tl748) vette feleségül. Első házasságából négy - Miklós (11746), László (1710-1778), Lajos (11758), Judit (11734) -, a másodikból két gyermeke - Sándor és Sámuel - született. Teleki Sámuel iktári gróf Bethlen Zsuzsannával (1754-1797) 1769. november 13-án Drágon kelt egybe, házasságukból három gyermek származott: Domokos (1773-1798), Mária (1777-1826) és Ferenc (1787-1861).2289

Teleki Sámuel 1774-ben Küküllő vármegye főispáni méltóságát nyerte el. 1777-ben az Erdélyi Főkormányszék, a Gubernium valóságos belső titkos tanácsosa lett, emellett különböző bizottságok elnöki tisztét is viselte. Az uralkodó a háromszéki tartomány lecsendesítése céljából királyi biztossá tette Telekit.2290

II. József vármegyei reformja értelmében új főispánokat nevezett ki. A hivatalukból felmentett főispánok fizetése, hatásköre 1785. május l-jével szűnt meg. A királyi elhatározás nyomán az országot tíz kerületre osztották, ezek élére az évi 6000 forintos fizetéssel ellátott királyi biztosok kerültek. II. József 1785. április 17-i leirata tudatta Békés vármegye közönségével, hogy tartományuk kormányzására Teleki Sámuelt rendelte, aki már le is tette az esküt a király kezébe.2291 A beiktatásra Gyulán 1785. július 12-én került sor. Itt ismertették az uralkodó 1785. március 18-i rendelkezését is, amely Telekit a nagyváradi kerület élére nevezte ki, nevezetesen Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád vármegyék adminisztrátorává, Biharban pedig főispánná.2292 A királyi diplomát Békéshez hasonlóan a többi érintett vármegye is kihirdette.2293 Teleki egyesített Békés-Csanád-Csongrád megyei kormányzata 1787-ig tartott. A nagyváradi kerület királyi főbiztosaként hallerkeöi gróf Haller József lett az utóda, a főispáni helytartóságban az 1790. március 15-én kinevezett Orczy József váltotta fel.2294

2286 Kgy. jkv. 858/1842; BML IV. A. 4. c. 17/1814, 58/1814, 157/1830; Szinnyei, 13. köt., 1909. 1410-1413. col.

2287 Jkv. fog. 81-185/1782; Szinnyei, 13. köt., 1909. 1413-1415. col.

2288 Gudenus, 4., köt., 1998. 106. p.

2289 Gudenus, 4. köt., 1998. 93. p.; Nagy, 11. köt., 1865. 89. p.; Magyar császári, 1. köt., 2005. 44., 81. p.

2290 Kgy. jkv. 226/1785; kgy. ir. 226/1785.

2291 Haan, 1883. 82. p.; kgy. ir. 223-225/1785.

2292 Kgy. jkv. 223-226/1785. Teleki nagyváradi kerületi főispáni kinevezése ellen a kancellária kifogást emelt, állítása szerint az erdélyi főúr megütközést válthat ki a magyar nemességből. Ugyanilyen veszélyes lehet protestáns személyt katolikus lakosságú területre küldeni. Ezenfelül beteges egészségi állapota is akadályozná munkájában. II. Józsefet azonban nem befolyásolta a kancelláriai álláspont. Hajdú, 1982. 178-179. p.; Szántay, 2005. 243-245., 255-257. p.

2293 A királyi diplomát kihirdette: Arad vármegye Arad, 1785. jún. 23-i, Csanád vármegye Makó, 1785. jún. 30-i, Csongrád vármegye Szegvár, 1785. júl. 4-i közgyűlése alkalmával. Kgy. jkv. 226-227/1785; kgy. ir. 228- 229/1785, 384/1785.

2294 Kgy. ir. 1062/1790; BML IV. A. 3. b. 800/1787, 846/1787, 848/1787.

478