Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)

■ ALISPÁN (ELSŐ- ÉS MÁSODALISPÁN, HELYETTES ALISPÁN)

A vármegyei tisztikar prominens tagját, az alispánt az 1723. évi 56. törvénycikk értelmében a főispán négy jelöltje közül a közgyűlés választotta. Az első alispán (ordinarius vice comes) a közigazgatási ügyekben volt érdekelt, és a polgári törvényszéken ítélkezett, a másodalispán (substitutus vice comes) a büntető sedrián elnökölt és igazságszolgáltatással foglalkozott. Az 1729. évi 15. cikkely megszüntette a másodalispáni méltóságot, de helyette lehetővé tette helyettes alispán jelölését. A substitutus alispán posztja Békés megyében 1773-ban szűnt meg.151 A 805/1805. január 2-i helytartótanácsi rendelet lehetővé tette a vármegyei tisztviselők és szegődményes alkalmazottak létszámbővítését, de akkor a Békés vármegyei rendek a másodalispáni hivatal létrehozását későbbi időre halasztották. 1816 nyarán viszont a közbiztonság javítására kirendelt vármegyei küldöttség javaslatára felmerült a másodalispáni poszt létesítése. A bizottság elképzelése szerint a hivatal betöltője irányította volna megyei szinten a commissariusokra, káplárokra és a községi lándzsásokra épülő új közbiztonsági gépezetet.152 A helytartótanács első ízben elutasította (28461/1817. szeptember 23.), végül 1818. október 20-i 29361. sz. rendeletével 300 forint évi fizetéssel és 50 forint drágaságbeli segéllyel helyreállította Békés vármegyében a substitutus alispáni (másodalispán) hivatalt. A rendek nem késlekedtek, már a december 28-i közgyűlésen előterjesztést tettek az új posztra. A négy jelölt közül Rosty Albert főjegyzőt és táblabírót az első helyen emelték ki, a továbbiakban szentgyörgyi Horváth Józsefet, Tomcsányi Kristófot és Kornély Ambrust ajánlották.153

A helyettes alispán a rendes alispán hivatali elfoglaltsága (gyakran országgyűlési követté megválasztva Pozsonyban tartózkodott), betegsége esetén állhatott munkába. 1805. május

10-én a főispán felhatalmazta az alispánt, hogy az betegsége vagy hivatalos akadályoztatása esetén kötelességei teljesítésével, elsősorban a közgyűlésen és törvényszéken való elnökléssel, maga helyett mindig, amikor szükséges, a főjegyzőt vagy a főadószedőt bízhassa meg.154

1816-ban az alispán betegsége vagy hivatali akadályozása idejére szükségesnek mutatkozott az állandó surrogatus alispáni poszt rendszeresítése. A főispán 1816. október 24-én Rosty Albert vármegyei főjegyzőt nevezte ki erre a posztra. 1826. október 12-én a főispán az alispáni hivatal viselését - Rudnyánszky Sándor surrogatus alispán és Vidovich György első alispán távolléte idejére - Stummer János főszolgabíróra bízta. Lánczy József 1828. február 5-én a soron következő tisztújításig ismét Stummer Jánost nevezte ki surrogatus alispánnak,155 1832. november 7-én pedig arra az esetre, ha az első- vagy másodalispán bíráskodása kifogás alá esne, Stummer János főszolgabírót ismét az alispán helyettesítésével bízta meg.156 A vármegyéből távol lévő első alispán hivatali jegyzőkönyvét és a vármegyei pecsétet a surrogatus alispán, ill. a másodalispán kezelésébe utalták.157

Helytartótanácsi leiratok sora érintette az alispánok teendőit is (4818/1774. december

12., 6892/1786. február 7.). 1771-től tilalmazták számukra az úriszékeken való elnöklést (4884/1771. április 1.), 1775-től pedig a hatáskörükbe utalták a marhalevelek kiállítását.158 A másodalispán az alügyésszel együtt gyakorolta a tömlöc feletti főfelügyeletet,159 valamint

151 Különleges, csak Vas és Sopron megyében ismert az alispán helyett, annak alkalmazottjaként kisebb szabály- sértésekben, statútumban szabályozott hatáskörrel eljáró vicesgerens hivatala. Ember, 1946. 534. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 345-346., 413. p.; Eckhart, 1946. 272-273. p.; Turbuly, 1986. 95-109. p.; uő„ 1986. 291. p.; Hajdú, 1982. 26. p.; jkv. fog. 43—90/1773.

152 Kgy. ír. 860/1816; kgy. jkv. 1507/1816.

153 Kgy. jkv. 1474/1817,1699 ‘/i/1818.

154 Kgy. jkv. 471/1805.

155 Kgy. jkv. 739/1816,1495/1816, sz. n./1826. okt. 23., 1546/1826, 491/1828.

156 Kgy. jkv. 1611/1832.

157 BML IV. A. 4. a. sz. n./1827. júl. 26.

158 Kgy. ír. 167/1771,17/1775, 25/1775, 659/1785, 279/1786; jkv. fog. 651-676/1785, 279/1786.

159 Kgy. jkv. 2026/1836.

44