Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

bocsátotta el, október 31-hatállyal). 1838. november 2. előtt Simay Kajetán csabai járási főszolgabíró szolgálatába szegődött mint tiszti hajdú (1838-1840). Állása - a főszolgabíró személyének megváltozásával - 1841. január 6. előtt szűnt meg.1979

Sebestyén Ferenc

Békés vármegyei katona (1750, 1752) volt.1980 Sebestyén István

Békés vármegyei tömlöchajdú (1832-1833, 1837-1838) volt. Az első alispán 1838. október 28-án — október 31-i hatállyal - gyakori kóborlásai, a rabokkal való együttműködése miatt elbocsátotta állásából.1981

Sebestyén I. János

1743. január 21-én Békés vármegyei katonának (1743-1744) fogadták meg. Állása 1744- ben szűnhetett meg.1982

Sebestyén II. János

Békés vármegyei tömlöchajdú (1833) volt 1833. május 1-jétől.1983 Sebestyén József (*Gyula)

Németgyulai házzal bíró zsellér (1814) volt. Jó erkölcsűnek, józan életűnek tartották. 1814. szeptember 2-án az alispán Békés megyei tömlöchajdúnak bevette. 1827 előtt Rudnyánszky Sándor szolgája volt. 1827-ben vármegyei szolgálatra ajánlkozott.1984

1839-ben gyerekei nevelése miatt szeretett volna visszatérni Gyulára, persecutori alkalmazásért folyamodott.1985

Sebestyén Mihály

Gyulai lakos (1820) volt. Az alispán 1820. június 8-án Békés vármegyei tömlöchajdúnak fogadta fel. Hajdú (1831-1832), tömlöchajdú (1831-1835, 1837-1839) lett. 20 éve viselt tömlöchajdúi posztját öregsége miatt 1839-ben epreskerti csőszségre kívánta felcserélni. A tömlöcőrségről 1839. szeptember 7. előtt lemondott. Hajdúként (1840) szolgált.1986

Sembery Sámuel (*1651 - tl736)

Megszerezte a Hont vármegyei - a család nemesi előnevét is adó - felsőszúdi, valamint a bácsfalui és alsósipéki helységeket, ezekre III. Károlytól királyi adományt kapott. Lepényi Katával kötött házasságából három gyermeke született: János kamarai felügyelő, Sámuel (11679) zólyomi jegyző és Mária.

1715-ben Békés vármegyei jegyzőnek, 1715. szeptember 5-én országgyűlési követnek választották meg. Posztjáról 1716. január 2-án mondott le. Kamarai tiszttartó lett.1987

1979 BML IV. A. 4. c. 10/1832, 89/1833, 132/1833, 86/1837, 108/1837; BML IV. A. 4. a. 35/1838, 688/1838, 804/1838, 828/1838, 96/1840, 20/1841; kgy. jkv. 280/1833, 414/1837.

1980 Kgy. jkv. 146/1750,100/1752, 105/1752.

1981 BML IV. A. 4. c. 10/1832, 89/1833, 108/1837, 804/1838; BML IV. A. 4. a. 804/1838; kgy jkv. 280/1833.

1982 Kgy jkv. 27/1743, 116/1743, 50/1744. Állásvesztésének oka minden bizonnyal a pestisveszély megszűnése volt, ugyanis a járvány után a megyei katonák számát hatra csökkentették, s abban az új névsorban Sebestyén János már nem szerepel.

1983 BML IV. A. 4. c. 132/1833.

1984 BML IV. A. 4. c. 299/1814; BML IV. A. 4. a. 457/1827.

1985 BML IV. A. 4. c. 400/1839; BML IV. A. 4. a. 400/1839.

1986 BML IV. A. 4. c. 121/1820, 10/1832, 89/1833, 132/1833, 108/1837, 804/1838,164/1839, 276/1839; BML IV. A. 4. a. 229-230/1839, 707/1839; kgy jkv. 208/1831, 280/1833, 2199/1834, 712/1835; BML IV. A. 6./515.

1987 Kgy. jkv. sz. n./1715. szept. 5., sz. n./1716. márc. 16. Nagy Iván azonosnak tartja Sembery Sámuelt az 1723. évi országgyűlés Semberg Sámuel nevű városi követével. Nagy, 10. köt., 1863. 132-134. p.

440