Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)

a tisztújítások körüli halogatások — súlyát jelzi, hogy 1825-ben a szomszédos Arad vármegye első embere, báró Wenckheim József is sürgette a békési főispánt, mielőbb tegyen eleget törvényben előírt kötelezettségének, és tartsa meg az immár 35 éve esedékes tisztújítást.127 Közben a helytartótanács 4390/1819. február 16-i rendeletében előírta a tisztújításokon - a korábbi közfelkiáltás helyett - a voks általi választást. Restauratio híján azonban a leirathoz alkalmazkodni Békés megyében nem lehetett.128 Néhány évvel később a 24236/1827. szeptember 11. sz. helytartótanácsi rendelet is arra kötelezte a vármegyék főispánjait, hogy a törvényes időszakokban építőszéket hirdessenek meg, és a hivatalok betöltőit felkiáltással válasszák meg. Az 1819-ben elrendelt voksolásra csak akkor kerüljön sor, ha ez a módszer nem hozna megnyugtató végeredményt.129 Ez az utasítás lett a mértékadó a hosszú szünet, 38 év után, 1828. június 25-én sorra került restauratio alkalmával, amely az ünnepélyesség légkörében zajlott.130 A megye 1832 áprilisában újból emlékeztette a főispánt, hogy a tisztválasztás óta már több mint három év telt el, egyúttal küldöttséget neveztek ki a tisztújító közgyűlésen szavazati joggal rendelkező megyebeli nemesek összeírására.131 Lánczy válaszlevelét szeptember 3-án Pestről írta, amelyben az építőszék tolódását a „tudvalévő mirigy-nyavalya” terjedésével magyarázta, de mielőbbi megtartását ígérte. Az időpontot végül október 24-re tűzte ki, és egyidejűleg a nemesi lajstrom neki való megküldését is kérte.132 Az 1835-re esedékessé vált restauratiót hasonlóan a rendek sürgették, annak lefolytatására csak 1837. április 17-én kínálkozott alkalom.133 1840-ben a főispáni helyettes betegeskedése miatt vált kétségessé a soron következő építőszék. Atzél Antal „megrongált egészsége helyrehozása végett” a nyarat fürdőhelyen töltötte, de az ősz folyamán kilátásba helyezte a tisztikar megújítását, addig is szükségesnek tartotta a megyebeli nemesek névsorában bekövetkezett változások kiigazítását.134 A gondos előkészítés nyomán 1840. november 23-24-én fennakadás nélkül ment végbe a választás. A nap emlékét, az elhangzott kortesbeszédeket röpiratok és dalok örökítették meg.135 1843gyűlés alkalmatosságával, hogy legitten a nép között nagy zenebona történt volna a v[ice]ispány-választás végett, mivel ellenkezett a közönség a pápista v[ice]ispány-választás megmaradása eránt, sőt úgyannyira, hogy csak egy csendülés hibázott, avagy egy ujjmutatás, azzal rebellió történt volna a nép között, ahol a főispánytúl fogva az utolsó tisztig életét veszthette volna. Ezenkívül arról is emlíkezetet tett, hogy minémű imposztor- sággal éljenek ezen v[ár]megyebeli tisztek, akik ötét érdeme szerént nem accomodálják.” Kgy. ir. 205/1795.

127 Kgy. jkv. 1320/1812, 1362/1819, 998/1825,1694/1827.

128 Kgy. jkv. 439/1819. Mivel a rendelet végrehajtása több vármegyében foganat nélkül maradt, 771/1821. jan. 9. sz. a. megismételték. Kgy. jkv. 300/1821.

129 Kgy. jkv. 1597/1817, 365/1825, 1694/1827,9/1828, 1001/1828.; Molnár, 1983. 24. p.

130 Kgy. jkv. 1281/1828; Paszlavszky, s. a. 235-237. p. Külön említést kíván Lánczy József főispán beszéde, amely a tisztépítés fontosságát taglalta, mit jelentett az a vármegye számára. Ezt a kérdést fejtegette Novák Antal első aljegyző felszólalása is, amely egyben a tisztikar búcsúirata. Jkv. fog. 1281/1828.

131 Kgy. jkv. 1316/1832, 1333/1832. A névjegyzékből való kimaradás a szavazati jog elvesztését jelentette. 1840- ben Plavecz Mihály, Bogyó Mihály, Stachó Károly és Csíki Antal mint Békés vármegyében nem lakó személyek a tisztújításon nem szavazhattak. Kgy. jkv. 1883/1840. Zala megyében szintén gondos előkészületekkel igyekeztek biztosítani a restauratio gördülékeny lebonyolítását. A szavazásra jogosultak összeírásán túl a listában szereplő pontatlanságokat is korrigálták. Molnár, 1983. 22-23. p.

132 Kgy. jkv. 1316/1832, 1365/1832,1522-1563/1832.

133 Kgy. jkv. 1372/1836, 720-766/1837. A titkos szavazás eszközlésére Atzél Antal 49 forint 20 krajcár áron egy szekrény és golyóbisok elkészíttetéséről is gondoskodott. A titkos szavazás okán 1840-ben újabb golyóbisokat rendeltek, a munka ezúttal 3 forint 17 krajcárba került. Ezen felül egy további garnitúra elkészítése is szükségesnek mutatkozott, hogy a golyók színét - az elnökön kívül - előre senki se ismerje. BML IV. A. 4. a. 629/1837, 770/1840.

134 Kgy. jkv. 548/1840.

135 Kgy. jkv. 1890-1948/1840. Maga a választási procedúra egy, a vármegyei mérnök által tervezett deszkasátorban ment végbe. A szín felállítását 470 forint fejében Ziegler építész vállalta el. Három évvel később Bodoky Károly már két sátrat építtetett, ezek költségeire 26 forint 54 ‘%a krajcárt utalványoztak a házi pénztárból. BML IV. A. 4. a. 772/1840,811/1840, 49/1841,228/1843; „Rop iratok és daliok Békés Megyének az 1840-ikÉvi November 23-án Gyulán tartandó Tisztválasztási Székére készülve’’. Az egyik rigmus jövendölése beteljesedni látszott: „Késő ősz van nincs ibolya, / Nincsen rózsa sem vijola, / De jön tavasz, nyíl tulipán! - / Novák lészen az alispán! - ..." BMK RK 68/II.

40