Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
ki ‘622 1836. október 29-én az országos összeírás kivitelezésére kirendelt bizottság elnökévé nevezték ki.1623 A Besztercebányn felmerült vitás kérdések tisztázására -a bányvárosnak elfekvő peres ügyei voltak a helyi bányászati királyi kamarával — egy külön e célra kirendelt bíróságot állítottak fel, amelynek elnökét a király nevezte ki, 3—3 tagját pedig a perlekedő felek jelölhették ki szabadon. A város részéről a választás Novák Antalra esett, aki - a főispán tudtával és jóváhagyásával - 1835 áprilisában eleget tett a felkérésnek.1624 Békés vármegye első alispánságának elnyerésére 1837. április 17-én, Cseh Ferenc lemondásával nyílt lehetőség. Novák 511 szavazattal fölényes győzelmet aratott a másik két jelölttel, Beliczey Józseffel és Stummer Jánossal szemben. Tényleges hivatali működését még ezen a napon - mielőtt az esküt letette volna - meg is kezdte. Az alispáni pecsételő szekrényt, jegyzőkönyveket és iratokat április 18-án vette át hivatali elődétől. Az 1840. november 23-i restauratión már jóval kiegyenlítettebbek voltak az erőviszonyok, de a megszerzett 464 szavazat elégnek bizonyult eddigi méltósága folytatásához.1625 Az alispáni posztot 1843-ban bekövetkezett haláláig viselte. Birtoka - a Gyomán haszonbérbe bírt 200 hold - csak az 1830-as évek végéig volt, a területet 1836-ban Ullmann Franciska vette haszonbérbe, 1839-ben pedig meg is vásárolta.1626 Novák özvegye arra kényszerült, hogy az amúgy sem jelentős vagyon értékesebb részét eladja, és azt az adósságok törlesztésére fordítsa.1627 Novák Antal az 1841-ben alakult gyulai kaszinó elnöke volt, tagja lett a magyar nyelv terjesztésére 1831-ben alakult Békés megyei bizottságnak. írásai a Törvényhatósági Tudósítások hasábjain is feltűntek, Novák volt a Kossuth-féle vállalkozás egyik Békés megyei 1622 Kgy. jkv. 789/1830, 1531/1832, 1559/1832, 1388/1834, 987-988/1834, 2375/1837; kgy. ir. 1284/1830. Zsilinszky Mihály szerint a valódi ok, amiért Novák 1834-ben megvált mandátumától, nem más, mint az elejtett úrbéri V. és Vili. te. visszaállítását követelő 1834. évi Békés vármegyei felirat. A követeket is ebben a szellemben utasították, ám a kormány válaszul kiküldte Szirmay Ádámot - mint királyi biztost -, aki vizsgálatot rendelt el a felirat szerkesztői - köztük elsősorban Novák Antal - ellen. Zsilinszky, 1886. 92-97. p. A Novákról mint országgyűlési követről készített titkos jellemzés szerint egy, a magyar kamaránál remélt állás késztette lemondásra a főjegyzőt A poszthoz rokona, Novák Erzsébet - Bedekovich Ferenc egykori Békés vármegyei főispán özvegye - segítette volna hozzá. Völgyesi, 2000. 214-216. p. 1623 Kgy. jkv. 1983/1836. 1624 A bíróság elnöke a törvényszék megtartását 1836. júl. 12-re tűzte ki, ezért Novák jún. 20-án engedélyt kért a megyétől, hogy e célból bizonytalan időre eltávozhasson. A rendek beleegyezésüket adták, annál inkább, mert magára Békés vármegyére is megtisztelőnek érezték, hogy Besztercebánya választása éppen főjegyzőjükre esett. Kgy. ir. 979/1836. 1625 1837-ben Beliczey 154, Stummer mindössze 16 voksot gyűjtött össze. Kgy. jkv. 730/1837. Az 1840. évi tisztújításon Novák mögött Csepcsányi Tamás végzett 376 szavazattal. Utánuk erősen lemaradva gr. Wenckheim József és Lehoczky Lajos következett 15, illetve 3 vokssal. Az alispán a szokott esküt - a folytatva tartott tisztújító széken - másnap, nov. 24-én tette le. Kgy. jkv. 1900/1840, 1928/1840; BML IV. A. 4. a. 68/1837, 70/1837; BML IV. A. 4. c. 123/1837. 1626 Novák 1840-ben váltótörvényszéki ülnöki állásra pályázott. 1842-ben két ízben folyamodott a helytartótanácshoz tanácsosi kinevezésért, és jóllehet a főispán támogatását is élvezte, mégis elesett tőle. Nem osztotta azonban az alispánról kialakított általános közvélekedést Vidovich Ferenc, hivatalából felfüggesztett vármegyei főjegyző, aki 19 pontból álló vádiratot (Gyula, 1843. ápr. 18.) nyújtott be unokatestvére, Novák Antal ellen. Hivatali önkénnyel, az alispáni hatalommal való visszaéléssel vádolta, de azt is tudni vélte, hogy durván, lekezelően bánik beosztott tisztviselőivel. Személyes sérelmeit, üldöztetését említve egyenesen rágalmazónak bélyegezte az alispánt, akitől sok esetben kellett hátrányos megkülönbözteteést elszenvednie. A megye a történtek ellenére is kitartott Novák mellett, ezért az ellentmondás tisztázása gr. Károlyi Györgyre mint királyi biztosra várt, aki 1845 júliusában zárhatta le az ügyet, miután Vidovich elállt a vádaktól. Ezt azonban a meghurcolt alispán már nem élhette meg. Betegsége nem volt előzmény nélküli: már 1837 júniusában állandó panaszai voltak, ezért orvosai tanácsára júl. 12-én Budára utazott, hogy a Császárfürdőben kúrálja magát. Aug. 24-én tért vissza Gyulára, az alispáni hivatal vezetését már másnap átvette. Fél év elteltével - 1838. márc. 9. és ápr. 9. között - újból betegeskedett. BML IV. A. 4. a. 63/1843, sz. n./1837, sz. n. /1838; kgy. ir. 1587/1843; Zsilinszky, 1884. 138-141. p.; Völgyesi, 2000. 225-226. p. 1627 Eckstein Alojzia két árvájával sógoránál talált menedéket, de Rosty Albert (+1847) halálával rövidesen más megoldás után kellett néznie. Károlyi György főispán közbenjárásával gr. Apponyi Györgynél próbált királyi kegyelmet kieszközölni, a főkancellár 400 forint összegű kegydíjat javasolt. MOL P 414. Békés megyei főispán! ir. 40/1847; BML IV. A. 4. c. 1056/1847; Völgyesi, 2000. 227-228. p. 397
