Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Leichnam Mátyás (*1754 k. - 11817. május 15., Gyula)

Római katolikus vallású. 1781. október 5-én kötött házasságot Kovács Klárával. Gyermekeik: János Mihály (*1785), György.1348

A Békés vármegyei hóhéri posztról lemondott fivére helyére ajánlotta magát, amit a közgyűlés 1805. szeptember 12-én elfogadott. Fizetését szeptember 1-jétől folyósították. Halála után, 1817. május 24-én özvegye szintén hóhérságra készülő, a szakmát Nagyváradon elsajátító fiukat, Györgyöt ajánlotta a vármegyei hóhéri posztra. Az alispán a jelentkezést a mesterség folytatásáról szerzett bizonyságlevél megszerzéséig elutasította.1349

Leichnam Miklós (*1751 k.)

Római katolikus vallású. 1778-ban özvegy Schittler Barbarával kötött házasságot. 1786. augusztus 28-án Gyulán vette feleségül a pozsonyi származású Balaschek Katalint.

1778. május 8-án fogadták fel Békés vármegyei hóhérnak Schittler József helyére. A vármegye és a gyulai uradalom által közösen fizetett hóhérként tevékenykedett. A vármegyétől 100, az uradalomtól 60 forint fizetséget és 24 pozsonyi mérő búzát kapott évente. Békés, Csanád, Csongrád vármegyék egyesítésekor posztjától elesett, feladatait a szegedi hóhér folytatta. Békés vármegye önállóságának visszaállítása után Angyal József alispán ismét megbízta 100 forint ellenében a hóhéri teendőkkel. A gyulai uradalom felosztása is kedvezőtlenül érintette, Szentes kiválásával az uraságtól kapott 60 forint 30-ra, a 24 pozsonyi mérő búza 12-re mérséklődött. 1802-ben fizetésemelésért folyamodott. Kevés fizetéséből nem tudott megélni, adósságba verte magát, házát is kénytelen volt eladni, ezért 1805. augusztus 21-én lemondott szolgálatáról, s Szatmár vármegyébe költözött. A vármegyei közgyűlés 1805. augusztus 21-én fogadta el a lemondást.1350

Lénárt András (*1790 k.)

Evangélikus vallású csabai lakos (1818) volt. Felesége Ambrus Rozália. 1818-ban két gyermekük volt.

1818 előtt is szolgálta már Békés vármegyét. Stummer János főszolgabíró 1818. március 17- től ismét felfogadta csabai járási persecutornak a megszökött Kerekes Pál helyére. Komlósi persecutor (-1818) lett. A békési vásár alkalmával egy embert megsebesített, ezért 1818. június 18-án a megyei tömlöcbe zárták. 1818. szeptember 2-án döntöttek az ügyében: három hónapi rabságra, kétszer 80 botbüntetésre, 20 forint fájdalomdíjra, 20 forint per- és tartási költség megfizetésére, valamint vármegyei szolgálatától való megfosztásra ítélték.1351

Lengyel András (*1780 k.)

Római katolikus vallású. Gyulai lakos (1823). 1823-ban házas volt.

Békés vármegyei csődörös (1823) volt. 1823. szeptember 1-jén tömlöcbe vetették, a vármegyei törvényszék szeptember 3-án ítélkezett felette istenkáromlás miatt. Ez a bűn nem bizonyosodott rá, de egyéb káromkodásért és lármázásért 15 bottal büntették, valamint felesége visszafogadására kötelezték. A vármegyei tömlöctartó 1824 előtt többször eltiltotta a rab asszonyokkal folytatott tilalmas viszonytól, enyelgéstől és megfenyítette helytelen magaviseleté miatt. Lengyel 1824 decemberében megbecstelenítette és kezet emelt feljebbvalójára, Szekendi József várnagyra, ezért 1824. december 7-én a vármegyei törvényszék ítélkezett ügyében.

1348 RKP, Gyula, egyb. akv. 1781. okt. 5.; uo. hal. akv. 1817. máj. 15.; uo„ kér. akv. 1785. jan. 3.

1349 Kgy.jkv. 834/1805, 1000/1812,1015/1813, 1491/1818; BML IV. A. 4. c. 142/1817; BML IV. A. 4. a. 142/1817.

1350 Kgy. jkv. 147/1778, 327/1778, 52/1779, 89/1779, 312/1779, 66/1804, 966/1804, 830/1805; kgy. ir. 145/1784, 1567/1790, 241/1802, 830/1805; jkv. fog. 7-54/1780, 79-132/1780, 145-182/1780, 190-285/1780, 10- 80/1782, 94-161/1784; RKP, Gyula, egyb. akv. 23/1786.

1351 BML IV. A. 4. c. 108/1818, 166/1818, 210/1818; BML IV. A. 4. a. 180-182/1823.

365