Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
a lemondás miatt megüresedett békési másodjárási esküdti posztra helyettesítették. 1834 augusztusában a kétegyházi esküdti posztra ajánlották. A főispán 1834. október 22-én a Thomka Pál tiszteletbeli szolgabíró és rendszerint való esküdt halálával megüresedett posztra nevezte ki Kövért. A kinevezés nyomán stációját Kétegyházán foglalta el, fizetését 1834. november 3-tól folyósították. A főispáni helytartó 1837. április 18-án - mint volt esküdtet - Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette. Az 1846. évi tisztújítás alkalmával a fizetéses táblabírói posztra jelölték.1261 Csorváspusztai birtokos (1864) volt. Krantz György Békés vármegyei lovas katona (-1810. május 30. e.) volt.1262 Kreinik Mária A pesti egyetem orvosi fakultása 1798 szeptemberében özvegy Szabóné Kreinik Máriát küldte le Békés vármegyébe bábának, aki az alispán előtt tette le a hivatali esküt, fizetést 1798. szeptember 15-től kapott. Lakhelyéül Békést jelölték ki, 1800-ban viszont megyei utasításra már Gyulára költözött. A Békés vármegyébe való megérkezésekor kapott ígéretnek megfelelően 1800. szeptember 1-jétől kvártélypénz kiutalását, vagy alkalmas lakóház építtetését kérte. A szülésznő azzal érvelt, hogy „a másnál való kvártélyozás a házbelieknek - mivel a legnagyobb éjszaka is a szükség úgy hozván magával, jönni-menni kénteleníttetem - igen nagy alkalmatlanságokra van”. 1801-től egy éven át Nyéky Józsefnél Gyulán bérelt egy szobát, de 20 forint házbérrel adós maradt. A vármegyei főadószedő a bába rendes konvenciójából vonta le a tartozást. Kreinik Mária 1804-ben ismét kvártélypénzért folyamodott, de ezt a vármegyei közgyűlés elutasította. Az indoklás szerint azért volt 100 forint fizetése - 40 forinttal több, mint az endrődi bábának -, hogy abból a lakbér is kiteljen. 1805. szeptember 26-án végül az 1804-1805. évtől kezdődően évi 24 forint házbért utaltak ki számára. 1826- ra előrehaladott életkora miatt megvált posztjától.1263 Krekits János Békés-Csanád-Csongrád egyesült vármegyék jegyzőkönyveiből 324 árkust tisztázott le, minden 9 árkus után 36 krajcárral számolva, 1792-ben 21 forint 36 krajcárt utaltak ki számára.1264 Krekits Mihály A Békés vármegyei levéltárban leírt 144 árkusért - 9 árkusonként 36 krajcárral számolva 1792-ben 9 forint 36 krajcárt kapott.1265 Kricsfalusy Ferenc (*1777, Nagyiéta - 11836, Debrecen) Orosz származású, papnövendékként tért át a latin rítusra. Pappá szentelését követően püs- pökségi jegyző és titkár volt. Szentandrási, majd endrődi plébános és alesperes (1816-1826) lett. 1817. augusztus 6-án a vármegyei árvabizottság tagjai sorába választották be. A főispán 1818. szeptember 22-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt október 15-én tette le. 1826-ban nagyváradi kanonok és a papnevelő intézet igazgatója, majd kispré- post és a debreceni Szent Anna plébánia plébánosa lett. Elköltözött Békés megyéből, ezért 1261 Kgy. jkv. 1397/1824, 1721/1826, 1281/1828, 1378/1828, 1647/1828, 1114/1831, sz. n./1831. júl. 10., 1557/1832, 661-662/1834, 814/1834, 1363/1834,1695/1834, 759-760/1837,1695/1846; kgy. ir. 317/1835. 1262 Kgy. jkv. 504/1810. 1263 Kgy jkv. 1196/1798, 695/1802, 735/1802, 65/1804, 1102/1805, 459/1826; BML IV. A. 18. 60/1826; kgy. ir. 695/1802. 1264 Jkv. fog. 387 72/1792. 1265 Jkv. fog. 194/1792. 354
