Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Pálon kívül - csak Kovács rendelkezett ügyvédi vizsgával. 1725. október 9-én Békés vármegye táblabírája lett.1246 Kovásznay József Gróf Károlyi György 1842. május 18-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1247 Kozák András Királyi táblai ügyvéd (1832) volt. Lánczy József 1832. október 25-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette.1248 Kozarics György (**1793. április 6., Nagykanizsa - 11851. május 2., Békéscsaba) Római katolikus vallású. Kozarics Mátyás (11816 e.) és Perits Marianna fia. Testvérei: Marianna (*1789), János (*1791), József (*1795). Sánta Franciskától született gyermekei: Emma (*1834), Franciska (*1836), Georgina (*1838), György (*1839), Anna (1841-1842), Anna (*1843), János (1846-1846) és Szidónia (*1849).1249 A pesti egyetem orvosi karán 1821. június 28-án és 1821. november 12-én vizsgázott, doktori értekezését 1823. december 30-án védte meg. A helytartótanács 1821. október 16-án helybenhagyta a pesti egyetemre való állatorvostan tanári asszisztenssé történt kinevezését, továbbá intézkedett 300 forint évi fizetésének folyósításáról. A főispán 1832-ben Békés vármegye megüresedett csabai seb- és baromorvosi stációjára nevezte ki. Augusztus 10-re már elfoglalta szolgálati helyét, és ténylegesen munkába állt, szeptember 5-én elsőként a csabai kolerajárványról tett jelentést. A hivatali esküt szeptember 10-én tette le, rendes fizetését is ettől a naptól kezdve vehette fel. A megelőző, 1832. augusztus 10.-szeptember 10. közötti időszakra 30 pengő forint napidíjat utaltak ki számára. A pesti egyetemen szerzett diplomáját 1832. december 20-án mutatta be a vármegyei rendek előtt. Tudott magyarul, németül, szlovákul, latinul. Nevéhez fűződik az első, csak magyar nyelven írt orvosi disszertáció, az Értekezés a veszettségről (Pest, 1823). A mű számba vette a betegség addig ismert lehetséges okait, foglalkozott a megelőzés kérdésével is.1250 Kölcsey Ferenc (*1790. augusztus 8., Sződemeter - 11838. augusztus 24., Szatmárcseke) Kölcsey Péter (11796) és Bölöni Ágnes fia. Szatmár vármegyei tiszteletbeli aljegyző, 1832-től főjegyző és országgyűlési követ volt. A Magyar Tudományos Akadémia rendes, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. A főispáni helytartó 1837. szeptember 20-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1251 Königsegg János, gróf (*1790. január 6., Immenstadt - 11867. október 1., Bécs) Császári királyi kamarás (1825), Arad vármegyei birtokos volt. Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1252 1246 Kgy. jkv. 73/1724, 122/1725; kgy. ir. 176/1725. 1247 Kgy. jkv. 860/1842. 1248 Kgy. jkv. 1554/1832. 1249 BML IV. 426. Békéscsaba, r. kát. kér. akv. 1834. ápr. 2., 1836. máj. 12., 1838. jan. 26., 1839. aug. 29., 1843. nov. 6., 1846. máj. 20., 1849. jan. 18.; uo., hal. akv. 1842. ápr. 8., 1846. szept. 1., 1851. máj. 2.; MOL X 5758. Nagykanizsa, r. kát. kér. akv. 1789. márc. 16., 1791. júl. 7., 1793. ápr. 6., 1795. febr. 26.; SBL 1. d./4. köt. 82-83., 178-179. p. 1250 SEL 1. f./l. köt. 115. p.; BML IV. B. 153. 1061/1850, 1236/1852; kgy. jkv. 602/1832, 832/1832, 1318/1832, 1356/1832, 1878 72/1832; BML IV. A. 18. 494/1832; Deáky, 2002. 100-102. p.; Szinnyei, 6. köt., 1899. 1430. col.; Dokumentumok, 2. köt., 1990.48. p.; Deáky, 2004. 55-56. p.; BML IV. A. 4. c. 133/1832,149/1832; BML IV. A. 4. a. 112/1832. 1251 Kgy. jkv. 1797/1837. 1252 Kgy. jkv. 995/1825; Gudenus, 2. köt., 1993. 113. p.; Márki, 1895. 690. p. 352
