Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

1815-ben a nemesi testőrző seregbe ajánlották felvételre. 1817-1818-ban a nagyváradi jogakadémia jogi fakultásának első és második évfolyamos hallgatója volt. 1819. szeptember 3-án felvételt nyert Békés vármegye írószobájába, a hivatali esküt még ezen a napon letette. Rudnyánszky Sándor főjegyző mellett töltött három hónapot gyakornokként. 1819 őszén Tahy Antal ítélőmester adjuratusa lett, 1821-ben nyolc terminus óta Matkovich István királyi fiskálisnál volt írnok. Az 1821-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát, az eskütételre 1821. szeptember 26-án került sor. Arad vármegyei tiszteletbeli alügyész (1827-1828), aljegyző, majd szolgabíró volt. 1828. június 25-i tisztújítás alkalmával a főispán Békés vármegye táb- labírájává nevezte ki. Az esküt még ezen a napon letette.1203

Kornély 1. József (*1771. szeptember 28., Gyula - 11818. január 23.)

Kornély Márk (1729-1808) és Ernst Anna Mária fia. Sántha Rozáliával kötött házasságot, két lányuk és egy fiuk, Pál (11849) született.

1790-1791-ben a nagyváradi jogakadémia jogi fakultásának első és második évfolyamos hallgatója volt. 1794 júniusában Pesten ügyvédi vizsgát tett, az eskütételre 1794. június 25- én került sor.1204

Békés vármegyei diurnista volt. 1791. október 1-től október 31-ig, majd december 16-tól

1792. január 26-ig a vármegyei levéltárban tevékenykedett. Erre az időre, az eltöltött 21 napért 30 krajcárjával számolva 12 forint 36 krajcár fizetést kapott.1205 1796-ban Vörös Pál hadnagy ellen tett kijelentései miatt perbe fogták. 1797-ben a nemesi insurrectio hadnagya, utóbb főhadnagya volt. Arad vármegyei aljegyző (1799), főügyész (1813) és táblabíró (1817) lett.

1794-1814 között több vígjátékát színre vitték.1206

Kornély II. József (*1802 - 11844)

Kornély Ambrus és Somogyi Borbála fia.

Az 1832. október 25-i tisztújítás alkalmával a békési járás raktári biztosává választották meg. Az esküt még ezen a napon letette. A főispán 1833. május 15-i rendelkezése értelmében békési stációját a csabaira cserélte fel. Lánczy József 1832. október 26-án a tisztújítás alkalmával tiszteletbeli esküdtnek nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette. 1834. február 8-án súlyosan megbetegedett („a betegsége mellett elmebéli háborodás is tapasz- taltatott”), ezért a csabai járási főszolgabíró sürgetésére az első alispán 1834. február 13- án modo provisorio Hahóthy Lászlóval helyettesítette Kornélyt felgyógyulásáig. Kornély Ambrus 1834. február 19-én mondott le fia nevében annak raktári biztosi posztjáról. Mint volt élettárházi biztost 1834. április 1-jén szólították fel, hogy adjon számot a kezelése alatt álló holmikról, de - az alispán tudósítása szerint - Kornély vonakodott a számadás beadásától. Végül Beliczey József táblabíró vezetésével egy bizottságot rendeltek ki a számadások megvizsgálására. A küldöttség kimutatta, hogy a volt csabai biztos a fa elszámolással, valamint a csabai, szarvasi, kétegyházi, magyargyulai zab- és szénaporciók árának egy részével is a vármegye adósa maradt. A felülvizsgálat 1835-ig elhúzódott, ekkor Kornély József - az ügy lezárásában bízva - a felelősségrevonás alóli felmentését kérte. 1834-ben Arad vármegyében tartózkodott. 1837 előtt a Schneller vezette könnyű lovas ezred őrmestere, császári királyi lovastiszt volt.1207

1203 Kgy. jkv. 843/1815, 1309/1819, 1281/1828; Varga, 2006. 77. p. 1213. tét.; MÓL O 81. 1. csomó; uo. O 78. 4. köt.; BML IV. A. 4. a. 447/1827; Márki, 1895. 688. p.

1204 Varga, 2006. 51. p. 181. tét.; MÓL O 78. 2. köt. 224. sz.; Márki, 1895. 688. p.

1205 Kgy. jkv. 189/1792; MÓL O 81. 1. csomó.

1206 Kgy. jkv. 183/1796, 572/1797, 152/1799, 370 72/1817; BML IV. A. 4. c. 212/1813; Szinnyei, 6. köt., 1899. 1037. col.

1207 Kgy. jkv. 1551/1832, 1555/1832,1557/1832,345/1833,925/1833,121/1834,146/1834,647/1834, 1062/1834, 643/1835; BML IV. A. 4. a. 532/1837; BML IV. A. 4. c. 31/1834; Márki, 1895. 688. p.

347