Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Békés város és Bodoky Mihály földmérő ajánlása mellett az alispán 1819. július 25-én felvette Kisst a megüresedett endrődi persecutor állásra. Persecutor katona (1819-1820, 1823) lett a csabai járásban. 1823-ban csabai lakosok istenkáromlás, erőszakos fellépés, hivatali túlkapás miatt tettek panaszt ellene. Alispáni utasításra megfenyítették Kisst, és eltiltották az efféle viselkedéstől.1151 Kiss Sándor Nemesi származása 1837-ben megkérdőjeleződött.1152 1833. április 22-én a törvényes gyakorlás végett a vármegye írószobájába bevették, az esküt még ezen a napon letette. Köröstarcsai jegyző (1837) volt.1153 Kiss Szabó Mihály Dobozi lakos. Nozák Antal és Dobsa Sándor csendbiztosok alatt (1803-1807 k.) mint persecutor katona öt évig Békés vármegyei szolgálatban állt, de egy csődör megsebesítette a kezét, s emiatt munkaképtelenné vált. Keze meggyógyulása után 1811-1812-ben ismét persecutori posztot kívánt elnyerni.1154 Klauzál Gábor (*1804. november 18., Pest - tl866. augusztus 3., Kalocsa) Római katolikus vallású. Klauzál János cseh származású császári királyi ezredes-kapitány (tl831) és Babarczy Ágnes ha. Jogi tanulmányait Pesten folytatta 1822-ben, majd Pest vármegye alispánja mellett egy évig volt gyakorlaton. 1823-ban Szentkirályi László ítélőmester adjuratusa lett, 1824 nyarán már az ötödik terminust töltötte nála. 1824-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát, az esküre 1824. szeptember 27-én került sor. Csongrád vármegyei tiszteletbeli alügyész és országgyűlési követ volt. A Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelmügyi minisztere lett. Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. 1837-ben mint Csongrád megye országgyűlési követe vármegyéjétől ezüstkardot kapott.1155 Kleinhappel Antal Római katolikus vallású. Feleségétől, Poyger Annától Gyulán két lánya született: Mária Viktória (1799-1799) és Mária Viktória (*1801).1156 A török háborúk idején a hadseregben szolgált, a Temes vármegyei insurgensek mellett is működött. A főispán 1798. január 23-án a Kesch János halálával megüresedett Békés vármegyei seborvosi posztra nevezte ki, a hivatali esküt február 14-én tette le, fizetését január 1-jétől folyósították. A korábbi lakhelyéről, Versecről való átköltözéssel járó költségekhez a békési rendek 10 forint forsponttal járultak hozzá. Állásáról való lemondása után a főispán 1801. július 10-én Lechner Frigyest nevezte ki a helyére.1157 Kleinsfeld Mátyás (*1807. december L, Gyula - tl874. június 25., Gyula) Római katolikus vallású. Kleinsfeld Mátyás (t 1830) gyulai pékmester és Vaser Anna ha. Öccse, János (*1810) magyarul, németül beszélő és író péklegény, keveset beszélt latinul és oláhul is, három évig apjuk pékinasa volt, majd 1828-ban, 1830-ban, 1840-ben a vándorlásra útlevelet kapott. Kleinsfeld Mátyás (1807-1874) 1836. április 7-én Gyulán kötött házasságot Diósi János (t 1835) özvegyével, Pilisi Borbálával. 1151 Kgy. jkv. 421/1820; kgy. ír. 421/1820; BML IV. A. 4. c. 194/1819, 94/1824; BML IV. A. 4. a. 160/1823. 1152 Kgy. jkv. 2494/1837; BML IV. A. 4. a. 591/1837. 1153 Kgy. jkv. 650/1833. 1154 BML1V. A.4.C. 54/1812. 1155 Kgy. jkv. 995/1825, 1798/1837; MÓL O 78. 4. köt.; uo„ 0 81.2. csomó; Szárnyéi, 6. köt., 1899. 475-479. col. 1156 RKP, Gyula, kér. akv. 1799. ápr. 20., 1801. jan. 5.; uo„ hal. akv. 1799. máj. 2. 1157 jkv. fog. 116/1798; kgy. jkv. 367/1799, 859/1801, 1157/1801. 341
