Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
A Békés-Csongrád vármegyei insurgens sereg mellett viselt seborvosi posztján 1809. június 12-én 15 forint havi fizetéssel véglegesítették. 1810-ben a helytartótanács megtagadta az engedélyt, hogy 3 hónapi tanulás után vizsgát tehessen a pesti egyetemen. Két éves tanulmány után végül 1812-ben szerzett seborvosi, bábái és baromorvosi diplomát, amit Békés vármegye 1813. november 17-én hirdetett ki. Beszélt magyarul, németül, szlovákul. A vármegyei főorvos legkésőbb 1816. április 23-án ideiglenesen vármegyei seborvosnak nevezte ki Orosházára. Az 1817. december 29-i orosházi úriszék Zuber Antal árváinak gyámjául rendelte Képessyt. A főispán 1820. július 14-én tiszteletbeli vármegyei seborvosnak nevezte ki, a hivatali esküt augusztus 26-án tette le. Bedekovich Ferenc 1824. június 23-i leirata értelmében gyomai seborvossá lépett elő, fizetését július 21-től folyósították. A rendek indokoltabbnak látták, ha stációját Orosházán tartja.1085 Képessy József (*1818. február 21., Orosháza - 11876. október 25., Temesvár) Római katolikus vallású. Képessy József seborvos fia. A budai születésű Baczó Annától (1823 k.-1849) származott gyermekei: Béla (*1846), Vilhelmina (*1849).1086 Iskoláit Szegeden, Aradon, Temesvárott, mérnöki tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1842-ben szerzett oklevelet az Institutum Geometricumban. A főispán 1843. július 4-én Békés vármegye tiszteletbeli mérnökének nevezte ki. A Wodianer- és az Esterházy-birtoko- kon tagosításokkal foglalkozott. 1846-tól Széchenyi István felkérésére a Tisza-szabályozás munkálataiba kapcsolódott be, 1847-ben az egyik Tisza-szabályozási osztály főmérnöke lett. Tapasztalatszerzés végett több ízben járt külföldi tanulmányúton. A vízügyeken kívül faiskolát létesített, búzafajtát nemesített, amellyel az 1867-es párizsi kiállításon díjat nyert. 1866- tól irányította a teljes bánáti határőrvidék vízmunkálatait. Nagy érdeme, hogy a Bega és a Temes folyókat mellékfolyóikkal együtt összefüggő vízrendszerként kezelte, egységes terveket dolgozott ki a területre. 1867- ben Pesten jelent meg A magyar alföld hydrographiája című munkája.1087 Kerekes Pál (**1781. január 23., Gyula) Római katolikus vallású. Kerekes István fia. 1799. január 14-én Gyulán kötött házasságot Csomós Ferenc lányával, Rozáliával. Gyulai lakos (1818-1819). Békés vármegyei persecutor katona (1810-1818) volt. Demkó János csendbiztos 1810-ben rossz magaviseleté, társai meglopása, a bűnözőkkel való együttműködés miatt elbocsátását javasolta. Frankó György tótkomlósi lakos 1816-ban lova ellopásával vádolta meg. 1818-ra több bűncselekményt követett el, tiszti vizsgálatot folytattak ellene, az iratokat a vármegyei ügyésznek adták át. Kerekes 1818. március 17-én stációjáról, Orosházáról megszökött. 1818. augusztus 7-én a vármegyei tömlöcbe került, 1818. szeptember 2-án állt a megyei törvényszék elé vérengzés, istenkáromlás és a feljebbvalójának való ellenszegülés miatt.1088 Gyulai származású Arad vármegyei persecutor (1825) volt.1089 Keresztes György Orosházi lakos. Kunos István volt csendbiztos mostohafia (1839). Az első alispán 1839. március 29-én - március 1-jei hatállyal - csabai járási persecutornak (1839-1845) nevezte ki.10911 1085 Kgy. ír. 911/1820, 179/1830, 749/1831; kgy. jkv. 576/1809, 104/1810,575/1810,702/1810, 1311-1312/1813, 730/1816, 1023/1818, 496/1820, 911/1820, 1190/1820, 338/1823, 482/1824, 816/1824, 242/1836, 592/1836; BML IV. A. 18. 79/1826, 282/1827, 361/1829, 404/1831. 1086 BML IV. 426. Orosháza, r. kát. kér. akv. 1846. okt. 25., 1849. szept. 6.; uo„ hal. akv. 1849. okt. 14.; MÉL, 1. köt., 1967. 901. p. 1087 Kgy. jkv. 1194/1843; Fodor, 1955. 167. p.; Szinnyei, 6. köt., 1899. 33-36. col. 1088 RKP, Gyula, kér. akv. 1781. jan. 23.; uo„ egyb. akv. 1799. jan. 14.; kgy. jkv. 1191/1810, 928/1816, 1264/1816; BML IV. A. 4. c. 108/1818, 210/1818, 69/1819, 135/1819, 247/1819. 1089 Kgy. jkv. 1721/1825. 1090 BML IV. A. 4. a. 217/1839; BML IV. A. 4. c. 217/1839, 283/1839, 48/1840, 517/1841, 135/1842, 391/1843, 91/1844, 497/1845. 333
