Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

1793. október 14.) értelmében Károlyi Szatmár megye tényleges főispánja lett, beiktatására július 7-én Nagykárolyban került sor.1050

1796- ban Károlyi Józsefre és három társára - hg. Esterházy Miklósra, Horváth Zsigmond- ra és Rhédey Ferencre — bízták, hogy Károly főherceg előtt tisztelegjen. 1797-ben mint a Szatmár vármegyei felkelő nemesség vezetője szerzett érdemeket, 1800-ban ezredesi rangban állt a Tisza-melléki insurgens sereg élére. Szatmár, Szabolcs, Máramaros, Bereg, Ugocsa megyék csapatai tartoztak irányítása alá. Saját költségén 555 újoncot állított ki, de a hadi terhekből kívánt átvállalni akkor is, amikor 124 000 forintot, és közel 10 000 mérő gabonát bocsátott a katonaság rendelkezésére.

Vallási célokra is szívesen áldozott. Anyagi hozzájárulásával épülhetett fel a nagymajtényi, poroszlói templom, a józsefházi, szaniszlói és nagymajtényi papiak. Nagykárolyban új kastélyt emeltetett.1051

Mint Szatmár vármegye főispánja hunyt el 1803-ban. A kalocsai érseki káptalan lektora és kanonokja, Klobusiczky Péter mondott felette halotti beszédet. Hannulik János nagykárolyi piarista igazgató magyar és latin nyelvű gyászverssel adózott emlékének.1052

Károlyi Lajos, gróf (*1799. szeptember 15., Bécs - 11863. augusztus 28., Bécs)

Károlyi József (1768-1803) és Waldstein-Wartenberg Erzsébet (1769-1813) fia.

Pest vármegye aljegyzője, 1830-tól Csongrád megye főispáni helytartója, 1841-től Abaúj, 1845-től Nyitra vármegye főispánja lett.

A főispán 1820. szeptember 27-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1053 Kaskötő Kis István

Békés vármegyei tömlöchajdú (1812) volt. Gondviselése alól 1812. április 16-án egy rab lábvasban megszökött.1054

Kaszap Mihály (*1794., Hódmezővásárhely - 11870. április 8., Hódmezővásárhely) Református vallású. Kaszap Mihály nagyapja, Péter 24 éven át volt Hódmezővásárhely es- küdtje, 1768 és 1785 között négy alkalommal főbírónak választották meg. II. Lipót 1791. január 17-én címeres nemeslevelet adományozott Kaszap Péternek, feleségének, Barna Sárának és fivérének, Kaszap Józsefnek és Kenéz Erzsébettől született fiainak (Mihály, József, István, Ferenc). A nemeslevelet Csongrád (Szegvár, 1791. július 5.) és Csanád vármegye (Makó, 1791. augusztus 10.) után Békésben hirdették meg 1792. április 24-én.

Kaszap Mihály 1818-tól ügyvéd, 1826-tól Csongrád megye aljegyzője, 1832-től főjegyzője, majd másodalispánja lett.

Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.1055 Kászonyi András (11824)

Tótváradi Kászonyi József Arad megyei alispán (1746-1750) fia.

Királyi tanácsos (1792), Arad vármegye főjegyzője, alispánja (1783-1786) volt. A Magyar- országból tett velenczei utazás című munkája magyar és latin nyelven jelent meg 17961797- ben.

1050 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 350—351. p.; Nagy, 6. köt., 1860. 108. p. Békés vármegye négyfős küldöttséggel képviseltette magát. A bizottságot Csupor László alispán vezette, tagjai közé Vida Imre jószágigazgatót, Domokos Lőrinc főjegyzőt és Virágos András főadószedőt választották be. Virágos helyett végül Balázs Károly utazott Nagykárolyba. Kgy. jkv. 515/1794; SZML IV. A. 501. a. 935/1794.

1051 Nagy, 6. köt., 1860. 108-109. p.; Wurzbach, 11. Teil, 1864. 11-12. p.

1052 Halottas beszéd, 1803. 1-34. p.; Epicidvm, [1803.] 1-11. p.; Gyászos tisztelet, [1803.] 1-12. p.; Szinnyei, 4. köt., 1896. 434-443. col.

1053 Kgy. jkv. 1216/1820; Szinnyei, 5. köt., 1897. 1096-1098. col.

1054 BML IV. A. 4. c. 80/1812.

1055 Kgy. jkv. 995/1825; jkv. fog. 434/1792; BML IV. A. 4. c. 37/1820; Zsilinszky, 3. köt., 1900. 88. p.; Nagy, 6. köt., 1860. 119-120. p.; http://www.kzs.hu/hmvhir/article.asp?date=2001.06.21&art=5627 (2009. 08. 17.).

328