Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Hertelendy József

Zala, és több más megye táblabírája (1836) volt. Atzél Antal 1836. július 28-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.798

Heumann Anna

Mint Rázsó János seborvos felesége szerepelt az 1810/1811. iskolai évben a pesti egyetem orvosi karán a bábatanfolyam hallgatói sorában. 1813. április 9-én fogadták fel orosházi bábának, fizetését is ettől a naptól utalták ki számára. Öt esztendei szolgálat után, 1818. július

17-én mondott le - időközben Endrődre áthelyezett - állásáról.799

Hidassy Jakab (‘1747 - 11798. szeptember 15., Gyula)

Heves vármegyei nemes családból származott. 1769-ben a nagyváradi püspöki szeminárium teológiai fakultásának negyedéves hallgatója volt, ebben az évben szentelték pappá. Beszélte a magyar, latin, német nyelvet. Patachich Ádám püspök mellett udvari káplán és egyházmegyei iktató lett. 1772-ben székelyhídi lelkésszé nevezték ki, 1778. október 1-jén innen került Gyulára, ahol haláláig plébánosként működött. Kerületi esperes, 1788-tól címzetes nagyváradi kanonok volt.

A főispáni adminisztrátor Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt 1779. július 26-án tette le.800

Hidonyi András

1808. január végétől a békési járási csendbiztos alatt működött mint katona.801

Hinterhober Gábor (“1782. június 2., Gyula - 11830. október 28., Gyula)

Római katolikus vallású. Hinterhober János és Prander Erzsébet fia. Szülei 1816 előtt meghaltak, utánuk öröksége nem maradt. 1816-ban nős volt - Zuppán Teréziával kötött házasságot —, de gyermektelen.

17 év 8 hónapot hadi szolgálatban töltött, a gr. St. Julien gyalogseregből obsittal távozott. Hazaérkezése után tanult mesterségét, a pékséget szegénysége miatt nem folytathatta. A katonaságban szerzett sérülése miatt más munkára, mint a hajdúságra, alkalmatlan volt. Magyar, német, szlovák, francia, spanyol és román nyelven beszélt. Mint volt tömlöchaj- dú 1816-ban vármegyei alkalmazásért folyamodott. Tömlöchajdú (1819) volt. 1819. szeptember 10-én a vármegyei törvényszék ítélkezett felette egy rab szökésének elősegítése miatt. 1821-ben előbbi szolgálatába való visszahelyezését kérte. Korábbi menesztésének oka részben betegség volt. Később ismét tömlöchajdú (1824) lett. 1826 októbere után újból a vármegyei törvényszék elé állították, az alispán 1826. október 18-án szolgálatából és fizetéséből felfüggesztette. Hinterhober kérésére 1826 novemberétől 1827 tavaszáig folytathatta a munkáját, mivel ez idő alatt az italozással is felhagyott és szolgálatát is körültekintőbben teljesítette, az alispán 1827. március 14-én véglegesítette.802

Hoffmann Ágoston

1836. június 25-én a törvényes gyakorlat folytatására felvételt nyert a vármegye írószobájába, az esküt még ezen a napon letette. 1842. június 13-án hirdették meg a békési rendek ügyvédi oklevelét.803

798 Kgy.jkv. 1371/1836.

799 SEL 1. d./3. 229.; kgy. jkv. 242/1813, 1065/1818.

800 Varga, 2006. 225. p. 4381. tét.; kgy. jkv. 90/1779; Héjjá, 2003. 14. p.; Kovács, 2001. 78-79. p.

801 Kgy. ir. 401/1808.

802 RKP, Gyula, kér. akv. 1782. jún. 2.; uo„ hal. akv. 1830. okt. 28.; kgy. jkv. 711/1821, 528/1827; BML IV. A. 4. c. 185/1816, 216/1819, 247/1819, 103/1827; BML IV. A. 4. a. 27/1826,106/1827; BML IV. A. 10. c. 106/1824.

803 Kgy. jkv. 1286/1836,1278/1842.

298