Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Református vallású. Fia, János debreceni tanulmányok után, 1752-ben hollandiai akadémián kívánt tanulni. 1725. október 9-én, 1728. január 14-én Békés vármegye táblabírája lett.687 Gáspárdy Imre Felesége gyaraki Edelspacher Regina volt.688 Szentgyörgy szabad királyi város jegyzői tisztségét viselte. A főispán gr. Pálffy János országbíró ajánlása nyomán 1736. július 4-én Békés vármegye jegyzőjévé (1736-1744) nevezte ki. Kilenc évi hivatalviselését a rendek 1745-ben 100 forinttal honorálták.689 Gauer Ilia Nős (1828), kétegyházi lakos (1827-1828) volt. Persecutor (1827-1828) lett a békési járásban. Thomka Pál esküdt és Virágos Sándor csendbiztos többször figyelmeztette részegeskedése, tiltott kártyázásai, gyakori káromkodása, közbotrányokozása miatt. Virágos 1827 októberében a persecutori szolgálatra bátortalannak és alkalmatlannak tartotta, helyére Gál József felvételét javasolta. 1828-ra többen panasszal éltek Gauer ellen, Tomcsányi Kristóf főszolgabíró testi büntetéssel is megfenyítette, korhelysége miatt még lovát is elidegenítette, az alispán végül 1828. március 31-én megfosztotta posztjától.690 Géczi András Békés vármegyei tömlöchajdú (1822) volt.691 Géczi Szabó György Békés vármegyei lovas katona (1805-1806), hajdú (1813-1816) volt.692 Gedeon Gábor (*1809 k. - 11869. május 19., Pest) 1839. április 10-én, majd 1844. július 2-án hirdették ki Bihar vármegyétől nyert nemesi bizonyságlevelét Békés megyében. Római katolikus vallású. Dömötöri Németh József (1790-1870) és alapi Salamon Mária lányával, Jozefával (t 1899) kötött házasságot. Pesten tett ügyvédi vizsgát, az eskütételre 1833. szeptember 27-én került sor. Oklevelét 1834. június 20-án mutatta be a békési rendek előtt. A főispán 1835. március 22-én tiszteletbeli alügyésznek nevezte ki, az esküt április 1-jén tette le. 1835-ben a magyar kamara által a királyi jogok védelmezőjévé nevezték ki. Atzél Antal 1836. július 28-án Békés vármegye táblabírájává (1836-1841) nevezte ki, a hivatali esküt még ezen a napon letette. Öcsödi uradalmi ügyész (1839), a királyi fiscus ügyvédje (1838-1839) volt. 1841. december 10-én a selyemtenyésztési bizottság tagjai sorába választották be. 1843. december 12-én lemondott, és bizonyságlevelet kért táblabírói és vármegyei szolgálatáról. Pesten ügyvédi tevékenységet folytatott (1847). A királyi tábla ülnöke volt.693 687 Kgy. jkv. 122/1725, 7/1728, 20/1752, 38/1752; kgy. ir. 20/1752. 688 Kgy. jkv. 173/1742. 689 Kgy. ir. 99/1736; kgy. jkv. 181/1741, 128/1744, 185/1744, 23/1745; Haan, 1876. 58. p. 690 BML IV. A. 4. c. 415/1827, 117/1828. 691 Kgy. jkv. 448/1822. 692 Kgy. jkv. 164/1806; kgy. ir. 1069/1797; 980/1818. 693 MÓL O 78.5. köt.; kgy. jkv. 317/1835,515-516/1835,2110/1835,1371/1836,562/1839,2159/1839,2950/1841, 2638/1843, 2937/1843,974/1844, 1321/1847; kgy. ir. 317/1835; BML IV. A. 4. a. 186/1838; OSZK PAT, gyászj. (Pest, 1869. máj. 19.; Esztergom, 1899. szept. 14.); VU, 17. (1870. jan. 23.) 4. p. 41-42. 283
