Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Czigány Márton 1790 augusztusában 45 Békés vármegyei rabot vert vasra.371 Czindery László (*1792. július 6., Pécs - 11860. január 24., Pécs) Somogy vármegye alispánja és országgyűlésii követe, majd Vas megye főispáni helytartója, 1845-től Somogy megye főispánja volt. Somogybán lótenyésztő társaságot alapított, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapító tagja, 1839-1849-ben másodelnöke volt. Több cikket írt a Gazdasági Tudósításokba és a Magyar Gazdába. Lánczy József 1832. október 25-én, majd Atzél Antal 1840. november 24-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.372 Csabai Elek 1833. november 18-án a törvényes gyakorlat teljesítése végett felvételt nyert Békés vármegye írószobájába, az esküt még ezen a napon letette. 1834-ben az országgyűlési követek melletti írnoki posztra ajánlották. Gyakorlati idejéről 1834 decemberében kért bizonyítványt.373 Csák Ferenc (*Bélfenyér) Belényesi, mjad endrődi plébános (1806-1816) volt, 1816-ban nagyváradi kanonok és a papnevelő intézet igazgatója lett. A főispán 1808. március 10-én táblabírónak nevezte ki. A hivatali esküt még ezen a napon letette.374 Csák (alias Dézsi) Katalin (*1778-1782 k., Pápa - 14835. március 18., Békés) Római katolikus vallású. A pesti egyetem orvosi fakultásán szerzett bábaoklevelet 1806. április 21-én. A magyaron kívül beszélte a német nyelvet is. Mint vármegyei bába 1814. augusztus 1-től szolgálta Békés vármegyét, évi fizetése 1826-1830-ban 124 váltó forint volt. Működési helyeként Békést jelölték ki, ahol 1816. július 10-től dolgozott, fizetést július 1-jétől kapott.375 Csáky Károly, gróf (*1783 - +1846, Pest) Szepes megye valóságos és örökös főispánja (1836), császári királyi kamarás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Atzél Antal 1836. július 28-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.376 Csanádi Pál (*1751 k., Szeged - +1846. március 26., Békés) 1795-ben, majd 1817-ben maga és gyermekei számára nemesség elnyeréséért folyamodott, kérését azonban a magyar királyi udvari kancellária 1819. május 14-én elutasította. Római katolikus vallású. Apja (+1792 e.) után maradt vagyonáról Szegeden osztályt vettek fel. Feleségétől, Balogh Erzsébettől (1775 k.-1831) született gyermekei: Pál Mihály (*1799), Klára Éva (1800-1801), Erzsébet (1803-1854) - 1845-től az óaradi születésű ügyvéd, nemes Szöllősy József felesége -, Mihály (*1804) - 1817— 1821-ig a mezőberényi gimnázium tanulója -, Franciska (1809-1809). Egyik fia 1817-ben a Ferenc Károly főherceg császári királyi gyalogsereg kadétja volt.377 371 Kgy. ir. 1603/1790. 372 Kgy. jkv. 1554/1832, 1927/1840; Szinnyei, 2. köt., 1893. 522-523. col.; BML IV. A. 4. c.16/1832, 83/1833. 373 Kgy. jkv. 1606/1833, 1212/1834,2165/1834. 374 Kgy. jkv. 243/1808, 1581/1816; 200 éves, 2004. 53. p. 375 BML IV. A. 18. 79/1826, 282/1827, 361/1829, 404/1831; kgy. ir. 1626/1816, 179/1830, 749/1831; kgy. jkv. 123/1816, 1626/1816, 613-614/1835; BML IV. A. 4. a. 186/1816; BML IV. A. 4. c. 186/1816. Csák Katalin 1835. márc. 18-án, 57 éves korában, Békésen halt meg. BML IV. 426. Békés, r. kát. hal. akv. 12/1835. 376 Kgy. jkv. 1371/1836; A Magyar Tudományos Akadémia, 1. köt., 2003. 213. p. 377 Kgy. jkv. 967/1795, 445/1817, 1598/1817, 786/1819, 1031/1846, 2532/1846, 1542/1847; BML IV. A. 4. c. sz. 247
