Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
A magyar archontológiai és prozopográfiai kutatás múltja és jelenlegi állása, különös tekintettel a vármegyékre. Historiográfiai áttekintés - Békés megye archontológiája
adó családok 25%-ból kizárólag fő- és alispánok kerültek ki. Két-két főispán, illetve főispáni helyettes állt Békés vármegye élén a Harruckern, Károlyi, Teleki és Zichy családból, a szentgyörgyi Horváthok közül egy-egy fő- és másodalispán (nagyapa és unokája) fordult elő. A megyei közéletben két tisztviselővel jelen lévő családok közül nyolc esetében (40%) az összesített hivatali idő nem érte el a húsz esztendőt, a többi esetben ez 21-65 év között változott. Ebből a kategóriából a leghosszabb ideig a Csupor család két tagja, Farkas és fia, László tevékenykedett, 1746-tól 1811-ig. A Csupor családot második helyen 59-59 év szolgálati idővel az Almássy, Beliczey és Virágos família követte. Az összes család 6%- át alkotó csoport (Lehoczky, Orbán, Paulovitz, Stummer /Terényi/, Thorma, Tomcsányi, Vidovich) 32-74 év között szóródó munkaviszonnyal 3-3 tisztviselőt adott. Három család esetén a hivatalviselés nem volt folyamatos, több évnyi hiátus észlelhető az egyes családtagok működése között. Az összes, 123 családból álló mintát vizsgálva az egy adott poszton eltöltött leghosszabb szolgálati időt Tomcsányi Kristóf tudhatta maga mögött, aki megszakítás nélkül 35 éven át volt a békési járás főszolgabírája, teljes vármegyei pályafutása (esküdt, al- és főszolgabíró, fizetéses táblabíró) egy emberöltőre, 51 évre nyúlt. A mintán belül a legrövidebb ideig (5 hónap) Teleki József főispáni helytartó méltóságviselése tartott. A teljes mintát adó 123 család közül 40-nél (33%) a vallási hovatartozás nem volt megállapítható vagy bizonytalan, a fennmaradó 83 família 75%-a a római katolikus, 17%-a a református, 8%-a pedig az evangélikus felekezethez tartozott. A katolikus dominancia a két kiemelt csoportnál - a két vagy három tisztviselőt adó családoknál - fokozottan érvényesül. A 20 két hivatalviselővel szereplő család 10%-nál ismeretlen a vallás, a maradék 18 család között evangélikus egy sem fordult elő, református 11%, római katolikus 89% akadt. A harmadik, Lehoczky, Orbán, Paulovitz, Stummer (Terényi), Thorma, Tomcsányi, Vidovich család alkotta kategória viszont már 100%-ban római katolikus vallású volt. Amennyiben a tisztikar tagjain kívül a szegődményes alkalmazottak családi hátterét is figyelembe vesszük, a két hivatalviselővel jelen lévő családok közé kell sorolni a Bodoky mérnökdinasztiát, a Kornély és a Tormássy famíliát is. Az eredetileg ebbe a kategóriába került Káliók és Omaszták pedig - Kálló József és Omaszta Tóbiás békési, illetve csabai járási csendbiztosok révén - a három hivatalnokot adó családok közé emelhetők át. Lehoczky István raktári biztos és Tomcsányi Alajos csendbiztos szolgálati idejének beszámításával családjaik az abszolút vezető helyet szerzik meg, a vizsgált időszakban négy-négy tisztviselőjük működött Békés vármegye tisztikarában. A Lehoczkyak és a Tomcsányiak a hagyományosnak tekintett vármegyei karriert futották be. A dinasztiaalapítók mindkét esetben esküdtként kezdték, majd al-, illetve főszolgabíróságig jutottak, a második generáció őrizte, szinten tartotta a megszerzett pozíciót, sőt a család presztízsét is emelni tudták (a Lehoczkyak közül főügyész, a Tomcsányiak közül másodalispán került ki). 1699-1848 között 19 személyt neveztek ki Békés vármegye főispáni, illetve főispáni helytartói méltóságára, egy-egy személy átlagosan 8,60 évet töltött a megye élén. A 11 főispán és a gyakran cserélődő 8 főispáni helytartó méltóságviselését külön-külön vizsgálva, az előbbi csoportba tartozók átlagosan 13,36, utóbbiak mindössze 2,06 éven át működtek. Az összes ismert életkorú (84%) méltóságviselő átlagosan 44 évesen nyerte el pozícióját, a 19 fő 21%-a (valamennyien főispánok) haláláig volt a megye vezetője. Haláláig és egyben a leghosszabb ideig (33 év) viselte méltóságát a megye első újkori főispánja, Löwenburg János Jakab is. A főispánok között a római katolikus vallásúak dominanciája egyértelmű (90%), mindössze II. József választottjai, két Teleki gróf képviselte a református felekezetet (10%). Az első alispánok (13 fő) vizsgálata a főispánokra jellemző megállapításra vezet. Közülük az ismert életkorúak (62%) átlagosan 45 évesen lettek megválasztva vagy kinevezve, s 10,07 éven át vitték a megyei ügyeket. A teljes minta 30%-nak (4 személy) a szolgálata haláláig tartott. Leghosszabb ideig tartó munkaviszonnyal (26 év) Hrabovszky László rendelkezett. Akiknél a felekezet megállapítható volt (85%), 10 fő a római katolikusok (90%), 1 pedig (10%) a reformátusok közé tartozott. 23
