Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Békés megye éléről az 1825. március 19-i királyi elhatározással távozott, felmentését búcsúiratban (Bécs, 1825. július 18.) tudatta a rendekkel. Röviddel ezután Körös vármegye főispánjává nevezték ki, nem sokkal ezután - hivatali szolgálata 53. évében - meghalt.188

Bedekovich Lajos, báró (*1784 k. - 11854. november 26., Bécs)

Bedekovich Ferenc (1755-1827) Békés vármegyei főispán (1809-1825) és Novák Erzsébet (1768-1843) fia.

1801-ben a nagyváradi jogakadémia jogi fakultásának első évfolyamos hallgatója volt.189 1813-ban császári királyi kamarás lett. A királyi tábla bírája (1827) volt. Körös megye adminisztrátora (1825). Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki. A hétszemélyes tábla bírája (1825-1839), Körös vármegye főispáni helytartója (1827), főispánja (1839) volt. A helytartótanács 1839. január 8-án ismertette másodalkancellári kinevezését.190

Bedekovich Móric, báró (*1812 k. - 11837. december 25., Temesvár)

Temes megyei tiszteletbeli aljegyző, Körös vármegye táblabírája volt. A főispáni helytartó

1837. február 22-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette.191

Belánszki László

Az ügyvédi vizsgáról 1803. március 10-én kiállított bizonyságlevelét Békés megyében 1806. június 25-én mutatta be. Báró Wenckheim József titkára (1805) volt. 1805. szeptember 24- én kancellistává nevezték ki az országgyűlési követek mellé. Lánczy József 1825. július 26-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki.192

Beliczay János

Békés vármegyei hajdú (1802) volt.193 Beliczey János (*1755 k. - 11783. július 24., Gyula)

Római katolikus vallású. Beliczey Mihály fia, Beliczey József (1743-1824) testvére.

1781 előtt mint Csongrád vármegyei ügyész működött. 1781-től a gr. Károlyi család szolgálatába szegődött, a gyulai uradalom ügyésze (1781-1782) lett. 1781-ben esküt tett, hogy mint fiskális megőrzi a Harruckern családi levéltárat. A főispáni helytartó 1782. október

4-én Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, a hivatali esküt ugyanezen a napon tette le.194

Beliczey I. József (*1743. november 28., Békés - 11824. december 1., Békés)195 A család 1642. június 16-án kapott címereslevelet III. Ferdinándtól. A királyi adományban Beliczey György szakolcai városi tanácsos és általa anyai nagybátyja, Zorkó János részesült. Az armalist 1660-ban Pozsony vármegye hirdette ki.196 Beliczey György leszármazottai

188 Kgy. jkv. 753/1825, 999/1825; kgy. ir. 1712/1827.

189 Varga, 2006. 59. p. 536. tét.; OSZK PAT, gyászj. (Bécs, 1854. nov. 27.).

190 Kgy jkv. 995/1825, 94/1839; kgy. ir. 1712/1827.

191 Kgy. jkv. 332/1837; OSZK PAT, gyászj. (Temesvár, 1837. dec. 25.).

192 Kgy. jkv. 971/1805, 369/1806, 995/1825.

193 Kgy. jkv. 1022/1802.

194 RKP, Gyula, hal. akv. 1783. júl. 24.; jkv. fog. 230-330/1781, 269-340/1782, 56-93/1784; kgy. ir. 1986/1790.

195 MOL X 5274. Békés, r. kát. hal. akv. 1824. dec. 1.; kgy. jkv. 351/1825. Tomcsányi Kristóf alispánhoz írt levele (Békés, 1824. dec. 6.) szerint Beliczey József 1824. nov. 30-án halt meg. BML IV. A. 4. c. 306/1824.

196 Vö. Nagy, Pótlék-köt., 1868. 126. p. és Kempelen, 2. köt., 1911. 49. p., ahol a címereslevelet 1642. jún. 6-ra datálták. A Beliczey családtagok számára Arad (1790. nov. 23.), Torontál (1804. aug. 27.), Temes (1820. márc. 20.), Krassó (1830. ápr. 19.), Temes (1831. febr. 7.) és Csanád (1840. dec. 17.) vármegye szintén állított ki nemesi bizonyságlevelet. Karácsonyi, 3. köt., 1896. 171. p.; Kempelen, 1927. 59—60. p.; [Haan], 1884. 59. p.; Lendvai, 2. köt., 1899. 42. p.

224